Lenyomta a devizát az állampapír a lakossági befektetések rangsorában. Az infláció alaposan átrendezte a megtakarításokat, a megtakarítási képességet azonban a szerényebb jövedelmű családoknál visszavetette. 

Teljesen felforgatta a családok életét az infláció - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinek tanulmányából, amely a legutóbbi Hitelintézeti Szemlében jelent meg. Az árak emelkedése súlyos csapást mért a háztartások pénzügyi helyzetére. Míg 2015 és 2021 között reálértéken mintegy 50 százalékkal gyarapodtak a lakosság pénzügyi megtakarításai, 2022-ben ez a trend megfordult, és visszaesett a vagyon vásárlóértéke a 2019-es szintre. 

Legalábbis azoké, akiknek volt vagyonuk, a háztartások jelentős része ugyanis nem képest érdemi megtakarításra. Azok a háztartások, amelyekben a havi jövedelem nem érte el a 200 ezer forintot sem, alig tudtak félrerakni, a 70 százalékuknak nem volt pénzügyi megtakarítása, a többieknek is jellemzően 100-500 ezer forint közötti félretett pénze volt. 

Egymillió forint fölötti megtakarítással jellemzően azok a háztartások rendelkeztek, ahol a havi jövedelem elérte a félmillió forintot, ahol pedig a 750 ezer forintot is meghaladta, nem volt ritka a 10 millió forint fölötti pénzügyi vagyon. Ebben a jövedelmi kategóriában a háztartások csaknem kétötödének volt legalább ennyi pénze készpénzben, bankbetétben, értékpapírokban, biztosításban vagy valamilyen céges részesedésben. 

Nem tudnak miből megtakarítani

A tanulmány készítői a megtakarítási tervekről is kérdezték a lakosságot, és kiderült, a szerényebb jövedelműek körében sokkal kevesebben terveznek pénzt félrerakni, mint a magas jövedelműek. Ez érthető, hiszen egyre kevesebb lehetőségük van erre. 2022 első negyedévében a 200 ezer forint alatti jövedelműek csaknem 37 százaléka gondolta azt, hogy összegyűjt valamennyi megtakarítást, ez az arány 2023 első negyedévére 30 százalék alá süllyedt. A legmagasabb jövedelműeknél - 750 ezer forint fölött - viszont több mint 80 százalékra emelkedett azok aránya, akik megtakarításokat terveznek. 

A szegényebbek problémáit növeli, hogy aki alacsony jövedelmű, kevés megtakarításra képes, az jellemzően olyan pénzügyi eszközökben tartja a pénzét, amik a magas infláció idején folyamatosan veszítenek az értékükből. Például azok, akiknek a félmillió forintot sem éri el a megtakarításuk, 80-90 százalékban csak készpénzt tartanak, ami az idén egy év alatt elveszti majd az értékének csaknem 20 százalékát. Egymillió forintos megtakarítás fölött kezdenek a háztartások állampapírokat vásárolni, de csak a 2 millió forint fölötti vagyonúakra jellemző, hogy a többségük már valamibe befektet, nem csak készpénze vagy lekötetlen pénze van a bankszámláján. 

Állampapír kell a magyaroknak

Az elmúlt egy évben az állampapírok népszerűsége megugrott, ezen belül az inflációt követő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) lett a slágertermék. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint június végén ennek az állománya már 5923 milliárd forintot tett ki. 

Az MNB-s felmérés szerint az idén februárban a háztartások 19 százaléka rendelkezett valamilyen állampapírral, a városokban magasabb volt az arány, Budapesten pedig kiemelkedően nagy, 26 százalékos. A legalacsonyabb arányban a Békés, a Somogy és a Komárom-Esztergom megyei lakosság tart állampapírt, a háztartások mindössze 8 százalékának volt ilyen befektetése. Az állampapírok mellett a lakosság érvként elsősorban a kedvező kamatozást, a kockázatmentességet és a kamatadó-mentességet említette.

Az infláció miatt nagyon sokan léptek az elmúlt egy évben. 2023 első negyedévében a megkérdezettek több mint egyharmada fektetett be az infláció elleni védekezés céljából, ami 16 százalékkal magasabb a 2022-esnél, vagyis majdnem a kétszerese a tavalyinak. A legnépszerűbb eszközzé pedig egyértelműen a PMÁP lépett elő, ami tavaly még csak a harmadik helyen állt a deviza, a készpénz és a bankbetét mögött. 

Miért nem kell mindenkinek az állampapír?
 

A tanulmány szerzői azt is megvizsgálták, miért nem vesz valaki magyar állampapírt. Az egyik legfontosabb ok a megtakarítás hiánya volt: akinek nincs legalább félmillió forintja félretéve, az nem lép be erre a piacra. Mások azzal indokolták ezt, hogy az állampapírnak alacsony a kamata és kockázatos, vagyis pont az ellenkező véleménnyel voltak róla, mint az állampapírba befektetők. Még a felsőfokú végzettségűek harmada is úgy nyilatkozott, kockázatosnak tartja az állam által kibocsátott hitelpapírokat, az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében ennél is magasabb volt az arány. Voltak, aki egyszerűen csak azért nem vettek állampapírt, mert nem ismerték eléggé, vagy nem tudták, hogyan kell értékpapírszámlát nyitni. 

A hosszú futamidő sem tetszik a lakosságnak, a többség 0-2 vagy maximum 3-5 éves állampapírt vásárolna, a 8 év fölötti futamidejű megtakarítás csak néhány százalék számára vonzó. A megfelelő kamattal kapcsolatos elvárásokat azonban egyelőre hozza az állam. A megkérdezettek 40 százaléka elégedett lenne a két számjegyű kamattal, 25 százalék nyilatkozott csak úgy, hogy 15 százalék fölötti kamatot vár ez, ez is érthető azonban a mostani inflációs környezetben.