Az első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona. Az átlag persze csalóka, vannak, akik jól meggazdagodtak, mások pedig továbbra is nehezen élnek. A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak. 

Elképesztő vagyongyarapodáson vannak túl az első negyedévben a magyarországi háztartások. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett előzetes adatai szerint több mint 4000 milliárd forinttal nőtt a vagyon egyetlen negyedév alatt, amit ha átlagosan elosztanánk, egymillió forintot jelentene háztartásonként. A szórás azonban nyilván hatalmas, vannak, akik sok tízmillió forinttal vagy még többel gyarapodtak, mások pedig semmit sem nyertek. 

A jelentős vagyonnövekmény hátterében több tényező is állhat, egyrészt a piaci árfolyamok emelkedése - ezt adta a növekmény 60 százalékát, másrészt a befolyó friss pénzek. Az első negyedévben érkezett meg például a 13. havi nyugdíj, ami mindig meglátszik az adatokon. Az első negyedévi 4 ezer milliárdos növekmény több mint 30 százalékát azok a magánbefektetők nyerték meg, akiknek saját cégeik vannak, a jegybank adatai szerint ezek értéke több mint 1200 milliárd forinttal nőtt. Sokat kerestek még a befektetési alapokba fektetők és a részvénytulajdonosok is. 

Tanácstalanná váltak a kisbefektetők

Míg tavaly egyértelmű volt, mibe érdemes betenni a pénzt, hiszen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) jól kamatozott, az idei első negyedévben visszatérni látszanak a korábbi évek befektetésekkel szembeni ellenérzései. Ahogy eltűntek a piacról az igazán vonzó kamatot kínáló lakossági állampapírok, ismét nőni kezdett a készpénz- és folyószámlabetét-állomány. 

A háztartások 6705,2 milliárd forintot tartottak március végén készpénzben, ami történelmi rekord. A bankbetétek állománya egyetlen negyedév alatt több mint 500 milliárd forinttal 14 737 milliárd forintra hízott, ennek 71,4 százaléka többnyire semennyit sem kamatozó folyószámlabetét volt. 

A hatalmas növekmény egyik oka lehetett a már említett 13. havi nyugdíj, a másik pedig az, hogy a PMÁP-ok által fizetett kamatot és a lejárt lakossági állampapírokból származó összességében 1000 milliárd forintos nagyságrendű összeget nem fektette be mindenki. Állampapírba viszonylag kevés friss pénz került, 154,3 milliárd forintnyi, ráadásul ebből alig 40 milliárd forint ment hosszú lejáratú kötvénybe. 

Ez piaci értéken számított összeg, nem névértéken, vagyis vélhetően darabszámban lényegesen több állampapírja volt a háztartásoknak március végén, mint egy negyedévvel korábban, de összességében véve kevés új pénz került állampapírokba. 2023-ban egy átlagos negyedévében például csaknem 600 milliárd forint volt a beáramlás, az idei első negyedévinek a négyszerese. 

Kamatadó, szocho? Nem számít, hozamot akarnak

Az első negyedév slágerbefektetése a befektetési alap lett, ezekbe a konstrukciókba 594,3 milliárd forint áramlott, ráadásul az alapok több mint 400 milliárd forintnyi hozamot is termeltek, ennek köszönhetően a háztartások befektetési jegyekben lévő vagyona a negyedév végén már 11 391 milliárd forintot meghaladó történelmi csúcson volt. 

A befektetési alapok pedig alapvetően nagy hátrányban vannak az állampapírokkal szemben, hiszen a hozamukat 15 százalékos kamatadó és - az ingatlanalapok kivételével - 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli. A kisbefektetők ennek ellenére inkább ezeket választották az első negyedévben az állampapír helyett, sokan vannak azonban, akik igyekeznek elkerülni a közterheket, és tartós befektetési számlán (TBSZ) tartják az értékpapírjaikat. Ezek száma is megugrott az első negyedévben, amikor 33 ezer TBSZ-t nyitottak. 

A vagyonosoknak cégekben van a pénzük

A tőzsdei részvényeken is sokat kerestek a magyar háztartások az első negyedévben, főleg az árfolyam-emelkedésnek köszönhetően március végén már 2472 milliárd forintot tartottak részvényekben, ami történelmi rekord. Ennél jóval nagyobb vagyont tartanak a háztartások nem tőzsdei részvényekben (több mint 6200 milliárd forintot), illetve egyéb cégekben (30 780 milliárdot). 

Az összesen mintegy 37 ezer milliárd forintnyi cégtulajdon, vagyis a háztartások pénzügyi vagyonának bő egyharmada azonban nagyrészt valószínűleg egy szűkebb, vagyonos kör tulajdonába tartozik. 2020-ban legalábbis az MNB vagyonfelmérése szerint a felső 10 százaléké volt az ilyen vagyon csaknem 90 százaléka. Az átlagos családoknak nem voltak nagy értékű vállalkozásaik. 

Az öngondoskodás lejtőre került, de nő a nyugdíjvagyon

Az első negyedévben szokatlanul kis összeg, mindössze összesen 1,5 milliárd forint került a biztosításokba és nyugdíjpénztárakba. Az életbiztosításokból vontak ki pénzt, a nyugdíjkasszákba 10,8 milliárd forint került. Ennél rosszabb negyedév utoljára 2012 elején volt, amikor a kedvezményes árfolyamú végtörlesztést kihasználandó a háztartások minden tartalékukat a svájci frank alapú hitelek visszafizetésére fordították. Az idén ilyen akció nem volt, így vélhetően azért az alacsony összegű befizetés, mert mindenki igyekezett az adókedvezmények kihasználása érdekében még 2023 végén befizetni a nyugdíjbiztosítási és pénztári díjait. 

A hozamok viszont pazarul alakultak az első negyedévben is, 155 milliárd forintnyi árfolyamnyereség keletkezett a biztosítástechnikai tartalékokon és a nyugdíjpénztáraknál, ennek köszönhetően életbiztosításokban március végén több mint 2600 milliárd, nyugdíjpénztárakban 2653 milliárd forintnyi vagyon halmozódott fel. 

Az adósság is növekszik

A háztartások kötelezettségeinek állománya is nőtt az év első három hónapjában. Március végén 15 208,4 milliárd forint volt a teljes tartozás, ez csak minimális növekedés a tavalyi év végéhez képest. Ebben szintén szerepet játszhattak olyan egyszeri hatások, mint a 13. havi nyugdíj, amelyből a tartozások törlesztésére is fodíthattak. A hitelek és a pénzügyi vagyon különbségéből számított nettó pénzügyi vagyon 86 888 milliárd forintra nőtt a negyedév végére. 

A kötelezettségek legnagyobb része hiteltartozás, 12 720 milliárd forint, ami történelmi rekord. Az első negyedévben a statisztikák szerint kezdett helyrejönni a lakáshitelpiac. 

Forint ingatlanhitelből 87,5 milliárd forinttal haladta meg a felvett kölcsönök mennyisége a visszafizetésekét, ami 2022 harmadik negyedéve, a Zöld Otthon Program kifutása óta rekord értéknek számít. A hitelfelvételi kedvnek jót tett a THM-plafon és a CSOK Plusz program is. 

A fogyasztási hitelek is kelendőek maradtak, a személyi kölcsönök iránt is van kereslet, sőt a szigorított feltételek dacára a Babaváró hitel is keresett maradt.