Idén szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A fogyasztási főcsoportok közül a háztartási energia drágult a legnagyobb mértékben, de 5% feletti mértékben emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások árai is.

A KSH friss adatai szerint idén szeptemberben a fogyasztói árak 4,3%-kal múlták felül az egy évvel korábbiakat, ami azt jelenti, hogy év/év alapon harmadik hónapja mozdulatlan a fogyasztóiár-index. A fogyasztási főcsoportok közül a háztartási energia árindexe nőtt a legnagyobb, 10,6%-os mértékben, ami enyhe csökkenő eredményt jelent az augusztusban regisztrált 11%-hoz képest.

Második legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk árindexe (7,1%), harmadik legnagyobb mértékben pedig a szolgáltatások árindexe (5,9%) emelkedett. Mindez az előbbi esetben csökkenést (-0,2%p), utóbbi esetben emelkedést (+0,5%p) jelent augusztushoz viszonyítva.

A fentieknél jelentősebb mértékben csökkent az élelmiszerek előző év azonos időszakához mért árindexe – ez a mutató augusztusban még 5,9%, szeptemberben viszont már csak 4,7% volt. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az élelmiszerek fogyasztóiár-indexe utoljára tavaly októberben volt a mostani értéknél alacsonyabb (4,5%), azóta ráadásul – a tavaly novembert leszámítva – most először fordult elő, hogy 5% alatt maradt ez a mutató.

Az áru- és szolgáltatáscsoportokat vizsgálva elmondhatjuk, hogy legnagyobb mértékben, mintegy 23,4%-kal a vezetékes gáz drágult, amit a külföldi üdülés 22,4%-os és az ékszerek 20,7%-os drágulása követett a sorban. Ugyancsak 20%-ot meghaladó mértékben, egészen pontosan 20,1%-kal nőtt a szén árindexe is.

Húsz százalék közeli mértékben drágultak még a friss hazai és déli gyümölcsök (19,6%), a csokoládé-kakaó (19,2%) és a tojás (18,2%).

A magas jövedelműek árindexe volt a legmagasabb

A lakosság rétegeit külön-külön vizsgálva elmondható, hogy szeptemberben a magas jövedelmű háztartások fogyasztóiár-indexe volt a legmagasabb (4,6%), majd az alacsony jövedelmű háztartások következtek (4,4%). A három és többgyerekes családok, a nyugdíjasok és az aktív háztartások árindexei megegyeztek az összesített fogyasztóiár-indexszel (4,3%), míg a közepes jövedelmű háztartásoké enyhén elmaradt attól (4,2%).

Sokaknak jelent nehézséget az otthon kifűtése

Láthattuk tehát, hogy a háztartási energiaárak átlagon felüli mértékben, 10,6%-kal drágultak egyetlen év leforgása alatt. Ugyanakkor a fogyasztási főcsoporton belül jelentős eltérések mutatkoznak – míg a már említett vezetékes gáz 23,4%-kal és a szén 20,1%-kal, addig például a tűzifa csak 3,5%-kal, az elektromos energia pedig mindössze 2,3%-kal drágult ugyanezen időszak alatt.

A KSH által felsorolt energiaforrások közül egyedül a távfűtés ára nem változott, illetve ide sorolhatjuk még a palackos gázt is, amelynél mindössze 0,6%-os drágulás volt tapasztalható az elmúlt évben. Csakhogy a lakások többsége nem távfűtéses. A KSH vonatkozó adatai szerint 2025 elején 4 615 584 lakás tartozott a magyarországi lakásállományba, miközben a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 662 418 volt. Ez durván 14,4%-os részarányt jelent, vagyis a fogyasztók többsége kisebb-nagyobb mértékben, de megérzi az energiaárak emelkedését. (A távfűtéses lakások aránya egyébként csökkenő tendenciát mutat, a KSH 2020-as adatai szerint arányuk akkor még 16,7% volt.)

Mindez annak fényében különösen aggasztó, hogy tudjuk, a magyarországi lakásállomány jelentős része energetikailag korszerűtlennek számít. Egy 2024-es tanulmány szerint Európa teljes energiafogyasztásának a 40%-át az épületek teszik ki, amin belül az energiafogyasztás legnagyobb részét, 64%-át a lakóépületek fűtésére fordítják. Magyarországon azonban az uniós átlagnál rosszabb a helyzet – itt az energiafogyasztás 71%-át fordítják az emberek a lakóépületek fűtésére.

A legnagyobb energiafelhasználás a földgázhoz kapcsolódik – ennek aránya az Európai Unióban 33%, míg Magyarországon 49%. A villamosenergia aránya az uniós 25%-kal szemben Magyarországon mindössze 18%, míg a tűzifa aránya megint csak Magyarországon a magasabb (22% vs 18%).

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a magyarországi lakosság 6,1%-a volt annyira rossz anyagi helyzetben, hogy nem tudta megfelelően kifűteni a lakását. Igaz, ebből a szempontból az európai uniós átlag sem kedvező, az ugyanis még a magyarnál is magasabb, 9,2% volt. Ugyanakkor az is igaz, hogy az uniós átlagot több olyan tagállam is felfelé húzza, melyekben az ország földrajzi elhelyezkedése miatt talán ez kevésbé jelent problémát (például Spanyolország, Portugália, Görögország, Ciprus).

Érdemes belevágni a korszerűsítésbe

A fenti adatokból jól látszik, hogy bőven lenne tere a hazai ingatlanok energetikai korszerűsítésének. Bár egy ilyen beruházás egyáltalán nem olcsó, hosszú távon mind egyéni, mind országos szinten megéri belevágni ezekbe a munkálatokba. Aligha véletlen, hogy kedvezményes hitel és vissza nem térítendő állami támogatás formájában is igyekszik a magyar állam és az Európai Unió ösztönözni azok megkezdését.

A 2024-ben az EU társfinanszírozásával indult otthonfelújítási támogatás célja, hogy legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el a 2007 előtt épült családi házak esetében. A támogatás keretei között minimum 2,5 millió, maximum 6 millió forint igényelhető, amelyből az igényelt összeg 50%-a (tehát maximum 3 millió forint) vissza nem térítendő támogatás, amennyiben teljesül az energetikai célkitűzés. A konstrukció előnye, hogy a hitel kamatmentes, hátránya, hogy a felújítási munkálatok költségvetésének 14,3%-át önerőből kell fedezni.

Mindez azt jelenti, hogy a támogatás maximális kihasználásához 7 millió forintos költségvetésre van szükség, amelyből 1 millió forintot az igénylőnek saját forrásból kell fedeznie.

Természetesen más lehetőségek is kínálkoznak a szóban forgó beruházás megvalósítására. Amennyiben például az adós és/vagy az ingatlan nem felelnek meg a támogatás igénylési feltételeinek, vagy nem elegendő a 7 millió forintos költségvetés, úgy az otthonfelújítási program helyett, vagy éppen mellé személyi kölcsön is igényelhető.

A Bank360 kalkulátora szerint például 3 millió forint személyi hitelt lakásfelújítási célra, 6 éves futamidővel már havi 55 411 forintos törlesztőrészlettel is találhatunk a piacon (THM 10,80%).

Amennyiben a személyi hitelt nem a felújítási támogatás helyett, hanem mellé igényli valaki, akkor a támogatás teljes kihasználása, valamint a fenti 3 millió forint felvétele esetén akár 10 millió forintos költségvetésből is gazdálkodhat a korszerűsítés során (1 millió forint saját forrás + 6 millió forint otthonfelújítási támogatás + 3 millió forint személyi hitel).

Mint írtuk, az energetikai cél teljesítése esetén az otthonfelújítási támogatás keretein belül felvett összegnek csak az 50%-át kell visszafizetni, ami – a példánknál maradva – ugyancsak 3 millió forint kamatmentes hitelt jelentene. A hitel futamideje ebben az esetben akár 12 év is lehet, így a havonta visszafizetendő összeg 20 833 forint.

Az első hat évben tehát havi ~76 200 forint, majd a személyi hitel kifutását követően már csak az említett havi 20 833 forint terhelné a családi kasszát, miközben az ingatlan energiafogyasztása jelentősen csökkenne.

Az igénylők zöme sokat spórol a korszerűsítésen

Iparági szakértők nyilatkozatai szerint a magyarországi lakóépületek többsége energetikailag F kategóriás besorolású, ami azt jelenti, hogy ezek az ingatlanok kétszer annyi energiát használnak el, mint a korszerű épületek. Az otthonfelújítási program bő egy éve alatt felgyűlt tapasztalatok szerint a programra jelentkezők túlnyomó többsége, mintegy 80%-a ilyen alacsony besorolású ingatlanra igényli a támogatást. Ennek megfelelően az elért megtakarítás mértéke is igen látványos tud lenni – az sok esetben meghaladja az 50%-ot is.