Egyszerre nagyon jó és nagyon rossz hír, hogy a lakásárak emelkedése még a megugró inflációt is többszörösen lekörözte. Akinek van lakóingatlana, az most nagyon jól járt, de aki még csak azután szeretne venni, az okkal szomorodhat el, hiszen az áhított saját lakás nemcsak az ingatlanárak, hanem a hitelköltségek miatt is egyre drágább megszerezni.

Az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint Budapesten 2020 és 2021 negyedik negyedéve között nominálisan 11,3 százalékos emelkedés volt megfigyelhető a lakásárakban. Negyedéves alapon szintén emelkedtek az árak a fővárosban, mintegy 1,5 százalékkal.

A vidéki városokban éves alapon nominálisan jelentős mértékben, 25,0 százalékkal, negyedéves alapon pedig 3,8 százalékkal emelkedtek az árak. A községekben 0,6 százalékos lakásáremelkedés volt tapasztalható, így az éves nominális áremelkedés mértéke az előző időszaki 23,3 százalékról 22,3 százalékra mérséklődött 2021 negyedik negyedévben.

Éves összehasonlításban valamennyi régió városaiban jelentős lakásár-emelkedés volt tapasztalható 2021 negyedik negyedévében. Az észak-alföldi régióban 25,6, a közép-dunántúli régióban 24,6, a dél-dunántúli és az észak-magyarországi régiókban egyaránt 24,0, a dél-alföldi régióban 23,9, a nyugat-dunántúli régióban pedig 19,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak.

A közép-magyarországi régióban nagyon magas, 36,9 százalékos volt az éves lakás-áremelkedés. Ide tartozik Budapest teljes vonzáskörzete, így az árak visszaigazolják azt a tapasztalatot, hogy sokan a számukra már elérhetetlen fővárosi ingatlanárak miatt az agglomerációban igyekeznek lakásmegoldást keresni, ami viszont felhúzza az árakat azokon a településeken, amelyekről még reálisan megoldható a napi vagy legalábbis rendszeres munkába járás Budapestre. Az MNB ugyanakkor ezzel az adattal kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy a régió adatainak alacsony feldolgozottsága miatt később még érdemben módosulhat ennek a részindexnek az értéke.

Negyedéves alapon valamennyi régió városaiban 2 százalékot meghaladó volt a lakásár-emelkedés, a legmagasabb, 6,8 százalékos dinamika a Dél-Dunántúlon volt mérhető.

A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex tovább emelkedett, 2021 negyedik negyedévében 2,4 százalékkal. Az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 18,5 százalékról 21,4 százalékra nőtt. Reál értelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban az előző negyedéves 12,9-ről 13,4 százalékra emelkedett.

Az ország egészére és az egyes nagyobb régiókra is igaz, hogy 2021-ben a lakásárak emelkedése lényegesen meghaladta az inflációt, pedig már annak az éves átlaga is 5,1 százalék volt. A nagy kérdés most az, hogy vajon az ingatlanárak képesek lesznek-e lépést tartani 2022-ben is az infláció további növekedésével, esetleg továbbra is meghaladják azt, vagy már annyira túlfűtött a lakáspiac, hogy reálértéken csökkenni fog az ingatlanok értéke (azaz az infláció jobban nő, mint a lakásárak).

Mindenesetre az ingatlantulajdonosok az elmúlt évek fejleményei alapján dörzsölhetik a tenyerüket, hiszen ilyen magas hozamot nagyon kevés befektetésen érhettek volna el. Aki viszont lakást akar venni, annak néhány év alatt nagyot romlott a pozíciója. A lakásárak emelkedésén túl az ingatlanszerzéshez felvehető piaci lakáshitelek kamatainak megugrása is ront a helyzetükön. A Bank360.hu számítása szerint ennek hatására egy év alatt több mint 30 százalékkal drágult egy 20 milliós lakáshitel havi törlesztőrészlete.  

A lakáscélú hitelek drágulásától csak azok a lakásvásárlók vagy építkezők tudják magukat mentesíteni, akiknek sikerült vagy még sikerül felvenniük olyan támogatott kölcsönöket, mint a zöld hitel vagy a CSOK. (Frissítés: 2024 januártól a CSOK Plusz.)