A Magyar Nemzeti Bank 50 pontos javaslatcsomagot tett közzé néhány napja, amelyben a válságkezelés lehetséges elemeit veszi sorba. A javaslatok között a rugalmas munkavégzés szükségessége, a hatékonyabb járványügyi védekezés és a kereslet élénkítése éppúgy helyet kapott, mint a hitelezés élénkítése vagy a pénzügyi környezet javítása. 

Lakásáfa, lakáshitel

A javaslat fontos eleme a fogyasztás és a kereslet élénkítése. Ez érvényes a mindennapi fogyasztásra és az ingatlan-beruházásokra is. A jegybank szerint évi 30 ezer lakás építése elengedhetetlen a lakáshelyzet javításához. Ez azonban magától biztosan nem fog megvalósulni, hiszen egyelőre ennek a szintnek a közelében sincs az új lakások építése Magyarországon – tavaly csupán 17 ezer lakás épült, írja blogjában a Bank360.hu.

Az MNB ezért a lakásáfa újbóli csökkentését javasolja, ismét 5 százalékra (magánszemély építtetők az áfát egyébként visszaigényelhetik). Az MNB erre vonatkozó javaslatát a kormány részéről azóta támogatják: a legfrissebb bejelentés szerint 2022. végéig átmenetileg visszavezetik az új lakások 5 százalékos áfáját. Az a cél, hogy a kereslet és a kínálat összhangban legyen - áll a javaslatban. Az bizonyos, hogy a barnamezős beruházásoknak előnyt adna a jegybank azzal, hogy az ágazatra kivetni javasolt 4 százalékos szektoradót a barnamezős beruházások esetében nem kellene megfizetni.

A lakásprogram része a korábban már Matolcsy György jegybankelnök által felvázolt kedvezményes hitel is. Ezt kifejezetten környezetbarát ingatlanok vásárlásakor lehetne igényelni, amelynek részleteiről itt írtunk.

Moratórium

A hitelmoratórium fenntartása már megtörtént, és ebben nem is javasolt mást a jegybank, mint amit már bejelentett a kormány. Ezek szerint a moratórium fennmaradna, de csak célzottan a gyerekesek, a nyugdíjasok, a közmunkások és azok kapnák meg a lehetőséget, akik elvesztették az állásukat. A moratóriumot féléves felülvizsgálattal hosszabbítaná meg az MNB.

A moratórium a vállalkozások esetében is meghosszabbodna, ám itt csak azok a társaságok maradnának a moratóriumban, amelyek a járványhelyzet miatt pénzügyi nehézséggel küzdenek. 

Garanciák

A hitelezés mellett a vállalkozásokat forrásszerzéshez kapcsolódó garanciákkal és hitelbiztosítással is támogatná az MNB. A garanciákra elsősorban a hosszú távú hiteleknél és vállalati kötvényeknél van szükség, itt ugyanis “piaci súrlódások vannak”, ahogy a javaslat fogalmaz. 

A hitelbiztosítói védelem a szállítói tartozásoknál lenne fontos. A társaságok egymás közti hitelezése válna biztonságosabbá azzal, hogy a vállalatok és az állam között egy viszontbiztosításon alapuló kockázatmegosztási hitelbiztosítási modellt alakítanának ki. A társaságok úgy hitelezik egymást, hogy az árut leszállítják a vevőnek, a vevő pedig halasztva fizet. Ez a kapcsolat tehát jelentős mértékben a bizalomra épül, így a kockázatmegosztás mindenképpen javítaná a cégek helyzetét.

Eszközkezelő

Szintén a vállalati finanszírozást segítené egy speciális eszközkezelő felállítása is. A javaslat szerint ezt az intézményt az MFB koordinálná és segítségével megszabadítaná a bankokat a rossz hitelektől. Erre azért is szükség lenne, mert a vállalati csődök, csődeljárások jelenleg nem töltik be lényegi funkciójukat, a rendszer nem hatékony és nem is túl működőképes. Vállalati csődeljárás nagyon ritka, mert szinte minden esetben felszámolásba fordul a szabályozás és a gyakorlat miatt. A felszámolás során pedig minden érintett csak veszít.

Mit vesz át a kormány?

A jegybank javaslatcsomagja összességében nagyon nagy merítés, és biztosan nem valósul meg belőle minden elem. Ami a pénzügyi, hitelezési javaslatokat illeti, azok egy része azonnal vagy januártól elkezdhető, más javaslatok pedig – mint a vízközművek fejlesztése – hosszabb távra szólnak.