Magyarország egyik legkedveltebb kölcsöntípusa a személyi kölcsön. Ennek több oka is van: a hitel szabad felhasználású - a pénzt arra költhetjük, amire szeretnénk, ezt nem kell a bank felé igazolni -, és egyszerűen, ingatlanfedezet vagy önerő nélkül igényelhető. 

A hiteligénylésnek vannak azonban általános feltételei, amelyeket mindenkinek teljesítenie kell:

• a minimum életkor, ami bankonként változó, 18-23 éves kor lehet,

• a cselekvőképesség,

• állandó lakcím,

• igazolt, rendszeres jövedelem.

Az igényléshez szükséges jövedelem típusa és mértéke

A pénzintézeteknek minden személyi kölcsön igénylésnél kötelezően meg kell bizonyosodniuk arról, hogy miből tudja az ügyfél fizetni a törlesztőrészletet a futamidő végéig. Ezt igazolt, havi nettó jövedelem alapján tudják megállapítani. Ez az a pénzösszeg, amelyet havi rendszerességgel az adók és más járulékok levonása után elkölthetünk.

A leggyakrabban a minimálbér összege az a minimum jövedelem, amire hiteleznek a bankok, de vannak olyan pénzintézetek, amelyek ennél kisebb jövedelemre is adnak kölcsönt. Ezért érdemes a bankok ajánlatait hitelkalkulátor segítségével összehasonlítani. A nyugdíjasokkal szemben is alacsonyabb lehet az elvárt jövedelemszint egyes bankoknál.

Hitelképességi vizsgálat

Az igazolt jövedelem alapján a bank értékeli a hitelképességünket, és annak megfelelően engedélyezi a hitel felvételét. A pénzintézetek leginkább a munkából származó jövedelmet fogadják el, ezt a forrást elsődleges jövedelemnek nevezik. Azonban van lehetőség további bevételeket is elfogadtatni és ezzel növelni a hitelképességünket.  Ezeket kiegészítő vagy másodlagos jövedelemnek nevezik. (A bankok azonban ezeket különböző mértékben veszik figyelembe a hitelbírálat során.) Az alábbiakban nézzük meg, hogy milyen jövedelem számíthat a hiteligénylés során.

Elsődleges jövedelem:

Alkalmazottként

A leggyakrabban egy 30 vagy 45 napnál nem régebbi munkáltatói igazolással és/vagy az utolsó 3 havi bankszámlakivonatunkkal tudjuk igazolni, hogy van rendszeres havi jövedelmünk. Ebből kiderül, hogy van munkahelyünk és rendszeres fizetést kapunk. Általában nincs szükség jövedelemigazolásra akkor, ha attól a banktól veszünk fel kölcsönt, amelyiknél a folyószámlánkat vezetjük. Elég lehet, ha a bank megnézi a rendszeres utalásokat a folyószámlánkon.

Vállalkozóként, gazdálkodóként

Ebben az esetben kicsit bonyolultabb az eljárás, mivel vállalkozóknak, őstermelőknek és családi gazdálkodóknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állít ki „jövedelemigazolást” a legalább egy éve fenntartott vállalkozás előző üzleti évének mérlege vagy éves beszámolója alapján. Ezt kiegészítheti a vállalkozói státusz igazolása (vállalkozói, őstermelői igazolvánnyal, önkormányzati igazolással, stb.)

Nyugdíjasként

Nyugdíjasként az elsődleges jövedelem a nyugdíj. Az öregségi nyugdíjra jogosultságot nyugdíjas igazolvánnyal és nyugdíjszelvénnyel tudjuk igazolni. Kérik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság éves nyugdíjértesítőjét vagy az általa kiállított igazolást, vagy az utolsó havi nyugdíjutalást tartalmazó bankszámlakivonat. Rokkantnyugdíjasoknak a rokkantság megállapításáról szóló véglegesítő iratot is be kell mutatniuk.

Külföldi munkavállalóként

Ebben az esetben is a hiteligénylés feltétele a jövedelemigazolás a külföldi munkáltatótól vagy az adóhatóság által kiállított dokumentum. Szükség van érvényes személyazonosító okiratra. A dokumentumokat a legtöbb bankban német vagy angol nyelven is elfogadják már.

Másodlagos jövedelem:

A másodlagos vagy kiegészítő jövedelmek fontos jellemzői, hogy önmagukban nem képezhetik a hitel fedezetét, azaz mindenképpen szükség lesz valamilyen igazolt rendszeres (elsődleges) jövedelemre, ha hitelt akarunk felvenni. Az elsődleges és másodlagos jövedelem összeadódik, így jobb eséllyel juthatunk hitelhez. A bankok azonban maguk dönthetik el, hogy az alábbi bevételek közül melyiket és milyen súllyal fogadják el másodlagos jövedelemként a hitelbírálat során.

Másodlagos jövedelem:

• cafetéria

• GYES

• GYED

• CSED

• rendszeres szociális juttatások 

• családi pótlék

• ösztöndíj

• osztalék

• értékpapír, műkincs stb. 
   

Ami fontos, hogy ezeket az extra bevételeket tudnunk kell valamilyen hivatalos irattal igazolni, például számlával vagy csekkel.

Adóstárs vagy kezes bevonása személyi kölcsönhöz

Adódhat olyan helyzet, amikor kölcsönre van szükségünk, de nem tudunk megfelelő jövedelmet igazolni. Ilyenkor sem kell feltétlenül lemondanunk a lehetőségről, hiszen lehetséges úgynevezett adóstárs vagy kezes bevonása. Mi a különbség a két szerep között?

Adóstárs

Az adóstárs ugyanúgy részesülhet a hitelcélból, mint mi, például ő is használja a hitelből vett autót. Ugyanakkor az adóstárs teljes vagyonával is felel azért, hogy a hitelt visszafizessük. Jellemzően házastárs vagy közeli rokon az adóstárs, de lehet családon kívüli személyt is bevonni.

Az adóstárs hitelképességét szintén vizsgálja a bank, így az adós és az adóstárs közös jövedelme alapján már egy nagyobb kölcsönt lehet felvenni.

Kezes

Szintén akkor segít egy kezes, ha nincs elég nagy jövedelmünk vagy fedezetünk egy hitel felvételéhez. A kezes szintén teljes vagyonával vállalja, hogy visszafizeti az adósságot, ha a hitelfelvevő nem tud fizetni. A kezesnek két típusa létezik, ezek

• a sortartó és

• a készfizető kezes.
   

A sortartó csak akkor felel a visszafizetésért, ha megállapítja a bank, hogy behajthatatlan a tartozás az adóstól. A készfizető kezes viszont bármikor kötelezhető arra, hogy fizessen, ha az adóstól nem jut pénzhez a bank.

Az adóstárs vagy kezes bevonása gyakran nem csak lehetőség, hanem kötelező. Amennyiben a bank nem látja biztosítottnak, hogy időben és rendben visszafizetjük a kölcsönt, kötelezhet minket arra, hogy vonjunk be adóstársat vagy kezest a szerződésbe. Olyan esetben, amikor a hitelcélt többen is használják – például autót vagy családi házat – a bank gyakran kötelezővé teszi az egész háztartás bevonását a hitelszerződésbe, ezzel biztosítva a stabil visszafizetést. Ilyen esetben nem csak egy személy, hanem a háztartás tagjainak teljes vagyonát és kiadásait is vizsgálja a bank, így megállapítva a hitelképességet.

Hogy mennyivel növeli az adóstárs és a kezes bevonása a felvehető hitel nagyságát, az nagyban függ az adóstárs keresetétől, illetve a felajánlott fedezettől is (ingatlanfedezetes hitelnél). Így nem lehet általánosságban megállapítani, hogy mennyiben javítja a hitelfelvételi pozíciónkat.

Melyek a kizáró okok hitelfelvételkor?

Vannak kizáró okok, amelyek miatt egyáltalán nem kaphatunk hitelt. Olyan okok ezek, amelyek igazából nemcsak a bank, de az adós érdekeit is szolgálják, hiszen segítségükkel elkerülhető, hogy hónapokra hitelből tartsuk fenn magunkat és adósságspirálba kerüljünk.

Nincs igazolt jövedelmünk

A személyi kölcsönök egyetlen fedezete a jövedelmünk, mást nem kér a bank. Ha nincs munkánk és nem kapunk rendszeres fizetést, akkor nem tudjuk miből törleszteni a hitelt. A legjobb megoldás, ha munkát keresünk, majd három hónap múlva - ha szükségünk van hitelre - próbálkozunk a kölcsönfelvétellel.

Rajta vagyunk a KHR-listán

Az első dolog, amit a bank megvizsgál egy hitelkérelemnél, az a KHR ellenőrzése. A Központi Hitelinformációs rendszert korábban BAR-listának hívták, itt szerepel mindenki, aki valaha hitelt vett fel.

A KHR-nek van egy úgynevezett negatív adóslistája, ahol azokat az embereket tartják számon, akik nem fizették rendben a kölcsönüket és minimum 3 hónapig nem törlesztettek. (A pozitív listán azok vannak, akik rendben fizetik, illetve fizették a hiteltörlesztésüket.) Ha szerepelünk a negatív adóslistán, csak nagyon nehezen kapunk személyi kölcsönt. (A bankok nem hiteleznek KHR-listás személyt, a gyorskölcsönös cégeknél viszont lehet próbálkozni, például a Cofidisnél passzív, a Providentnél akár aktív KHR-státusszal is hitelhez lehet jutni.)

Az adóslistáról viszont le is lehet kerülni: értelemszerűen úgy, hogy kifizetjük a tartozásunkat, vagy átalakítjuk a hiteltörlesztést. Aki aktív státuszú negatív KHR-es, az a tartozás rendezésével passzív státuszra kerülhet, a rendszerből pedig 1 év múlva törlik a nevét. Innentől már ismét kedvezőbb feltételekkel lehet kölcsönhöz jutni.

Túl sok a korábbi hitel

Szintén elutasítják a kérelmünket, ha a jövedelmünkből már túl sok hitelt fizetünk, és az új törlesztőre már nem jutna elég pénz. A bankok a kalkulációra a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM mutató) használják. A JTM mutató szabályozza, hogy a havi jövedelmünk hány százaléka terhelhető hiteltörlesztéssel (és ez korlátozza a felvehető hitel összegét is). Ennek a problémának a megoldása lehet a hitelkiváltás, amikor egy meglévő hitelt váltunk ki egy újabb, kedvezőbb kamatozású és törlesztésű hitellel. 

Túl sok kiadás

Nem csak a bevételeidet, a kiadásokat is igazolni kell: ha nem a számlavezető bankodnál veszed fel a kölcsönt, szinte mindig kérnek egy legalább 3 vagy 6 hónapra visszamenőleges bankszámla-kivonatot, ha az nem elég a kiadások megállapításához, akkor még névre szóló közüzemi számlákat is. Ha van más hiteled, akkor egy úgynevezett fennálló tőketartozásról szóló igazolást is le kell adni, amit a hitelező bank állít ki.

Megfelelő okmányok és dokumentumok hiánya

A szükséges dokumentumok listáját itt találod. Fontos hangsúlyozni, hogy érvényes magyar okmányokra van szükség. Bármilyen hihetetlen, de nagyok sok hiteligénylés akad meg az érvényes dokumentumok hiánya miatt.

Elfogadják a határozott időre szóló munkaszerződést is

Akkor is hitelhez juthatunk, ha határozott időre szóló munkaszerződéssel rendelkezünk, de hogy ezt milyen feltételekkel fogadják el a bankok, az eltérő. Van olyan bank, amelyik csak akkora futamidőre hitelez, ameddig a határozott idejű munkaszerződésünk szól. De a bank egyedi döntése alapján van lehetőség ezt meghaladó futamidőre is szerződni. Egy másik bank befogadja a hitelkérelmet, ha folyamatos, határozott idejű munkaviszonyt tudunk igazolni ugyanazon munkáltatónál, és a munkaszerződésünk még legalább egy évig érvényes.

Önerő nem kell 

Sokakban még mindig él a régi beidegződés, hogy önerő nélkül nem lehet hitelt felvenni. Ez egy lakáshitel esetében igaz, de a személyi kölcsönöknél nem szükséges. Itt csak rendszeres jövedelmet kell igazolni, hogy kölcsönhöz jussunk. (Ha a személyi hiteleknél felvehető maximális, 12-15 millió forintos összegnél nagyobb kölcsönre van szükségünk, amit nem lakáscélra használnánk fel, akkor ingatlanfedezetre tudunk felvenni szabad felhasználású jelzáloghitelt.)

Értelmesen kell felhasználni 

Azt viszont ne felejtsük el, hogy a rugalmasság ellenére alaposan meg kell fontolnunk, hogy mire költjük a kölcsönt, hiszen helyes célokat kell szolgálnia. Egy luxusutazás vagy feleslegesen drága mobiltelefon nem ilyen cél, viszont a hitel nagyszerű eszköz lehet arra, hogy továbbfejlesszük a tudásunkat egy magasabb fizetés reményében, vagy megvegyük a hatékonyabb munkavégzésünkhöz szükséges eszközöket.