A foglaló egy szerződéses vállalás megerősítésére szolgáló pénzösszeg, melyről legtöbbször ingatlan adásvétel során szokás beszélni. Bár a foglalót a vevő biztosítja az eladó számára a szerződéskötés idején, funkciója szerint mind a vevőt, mind az eladót védi, ha a másik fél eltérne a szerződéstől. A foglaló legfontosabb tulajdonsága ugyanis, hogy az így okozott kárt a foglaló erejéig nem kell a bíróság előtt bizonyítani.

Nem feltétlenül a szerződéskötéskor kell odaadni

A korábban évtizedekig érvényes szabály, hogy a foglalót csak a szerződéskötéssel egy időben lehet átadni, a 2014-es új polgári törvénykönyv óta már nem érvényes. A foglaló átadása történhet az okirat aláírása előtt vagy akár utána is. A szerződéskötés után átadott foglalóra példa, ha az összeget csak másnap utalja át bankszámlán az érdeklődő.

Az a sztereotipikus kép tehát már a múlté, hogy a lakásvásárlásra egy köteg pénzzel érdemes érkeznie a vevőnek. Továbbra is szükséges viszont egyértelműen kikötni, hogy az átadott pénzt foglaló, azt mindkét fél foglalónak tekinti. Ha a szerződés világosan kimondja, hogy a kifizetett pénzösszeg foglaló, nincs vele több teendő. Biztos jogi garanciát viszont csak ügyvéd mondhat a foglaló megfelelő megszövegezéséről, az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés tehát ebből a szempontból is csökkentheti az esetleges kétségeket.

Mennyi foglalót kell lerakni és mikor jár vissza?

A foglaló általában a lakás árának kis részét teszi ki. A vételár 10%-a például egy jó hüvelykujjszabály a foglalóra fordított pénzösszeg meghatározására, bár ennél valamivel magasabb összeget is kiköthetünk különleges esetben. A túl magasnak talált foglalóösszeg esetén viszont bármelyik fél kérheti a bíróságon annak csökkentését. A lakás eladásának meghiúsulása esetén is mindkét fél felléphet az általa elszenvedett kár csökkentésére a foglaló erejéig:

• Ha az eladó hibájából nem sikerül megvennie a vevőnek a lakást, akkor nem csak a foglalót, hanem a foglaló értékének kétszeresét köteles visszafizetni a vevőnek.
• Ha a vevő miatt nem sikerül eladni a lakást, az eladó megtarthatja a foglaló összegét, arra a vevő semmilyen jogot nem formálhat.
• Ha mindkét fél felelős az adásvétel elmaradásáért, vagy ritkább esetben, ha egyik fél sem felelős (például természeti katasztrófa pusztítja el az üzletben szereplő házat), akkor a foglaló összegét a vevő visszakapja.

Külön kikötés nélkül előleg lesz belőle

Ahogy arra már felhívtuk a figyelmet, a szerződésnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy a vevő által kifizetett összeg foglalónak minősül. Ellenkező esetben a szerződés meghiúsulása esetén ez az előleg mindenképpen visszajár a vevőnek, még akkor is, ha nem teljesítette a szerződésben foglaltakat. Az eladó ilyenkor csak a bíróságon igazolhatja, hogy a visszalépő vevő kárt okozott neki. Ha a lakás végül mégis gazdát cserél, nincs különbség viszont a kettő között, egyaránt beleszámítanak az eladott lakás vételárába. 

A foglalót nem lehet „fájdalomdíjként” használni

A foglalóban szereplő kár összegét nem kell bíróság előtt megindokolni. Viszont ez fordított esetben is igaz, a más okból kifizetett kártalanítás beleszámíthat a foglalóba, például az átadás késlekedésekor az eladó által megfizetett kötbér a foglaló részét képezi. Ennek akkor van jelentősége, ha végül mégsem tudja megvenni a vevő a lakást, és ez egyértelműen az eladó hibája. Ilyenkor a visszajáró összeget, a foglaló kétszeresét csökkenteni kell a kötbér összegével, és csak ezt a kisebb összeget kapja meg a vevő.

Ennél kreatívabban viszont nem érdemes használni a foglalót. Ha eladóként egy magasabb összegű ajánlat érkezik, a foglalót nem lehet csak úgy kifizetni, és az előző érdeklődőnek búcsút inteni. A szerződés szerint a vevő továbbra is jogosult az ingatlan megvásárlására, és csakis az ő döntésén múlik, hogy elfogadja-e a foglaló kétszeresét kárpótlásul. Hasonló helyzetben vagyunk lakásvásárlóként is. Ha egy több, mint 10%-kal olcsóbb lakást találtunk, nem mondhatjuk biztosan, hogy még a foglaló bebukásával is megéri azt megvenni, hiszen még él az előző lakásvásárlási szerződésünk is. Érdemes viszont kikötni azt, hogy ha lakáshitelből valósul meg vásárlásunk, a hitelkérelem esetén is visszakapjuk a foglalót. Ha az eladó ebbe nem megy bele, még mindig lehet előzetes hitelbírálatot igényelni, nehogy vásárlási szándékunk ellenére veszítsük el a foglalót. 

A foglaló tehát egyértelműen mindkét felet védi. Mégis a vevőknek javasolt körültekintőbbnek lenniük, hiszen a legrosszabb esetben, ha a másik fél nem akar fizetni, bírósági úton kell érvényesíteni a jogosan visszakérhető foglalót. A foglalót pedig a vevő fizeti az eladónak, ilyen szempontból nagyobb az eladók mozgástere. Jogi szempontból viszont nincs különbség a két fél között, a foglaló összege mindkét fél számára biztosíték.