A hitelfedezeti biztosítás arra szolgál, hogy segítséget nyújtson, ha valami miatt átmenetileg vagy hosszabb ideig nem tudjuk fizetni a törlesztőrészletet. Ez sajnos akkor is előfordulhat, ha a szerződéskötésnél úgy érezzük, hogy biztos lábakon állunk, hiszen nem tudhatjuk, mi történik a teljes futamidő alatt - erre a mostani világjárvány a legjobb példa, ami néhány hét alatt a feje tetejére állította az egyébként stabilan menetelő gazdaságot. Utánajártunk, hogy a járvány idején segítséget nyújt-e a hitelfedezeti biztosítás, és ha igen, milyen helyzetekben.

Hitelfedezeti biztosítást nemcsak egyféle hitelre köthetünk. Ez a szolgáltatás elsősorban a hosszú futamidővel felvett jelzáloghiteleknél lehet hasznos, hiszen tovább tart a visszafizetés, így nagyobb esély van rá, hogy történik valami, ami megnehezíti a stabil törlesztést. Ennek ellenére a személyi kölcsönöknél is jó szolgálatot tehet, akár egy rövidebb, 5-8 éves futamidő közben is történhet olyan esemény, ami megnehezíti a törlesztést. 

Mire fizet a hitelfedezeti biztosítás?

Haláleset

A hitelfedezeti biztosítás szinte minden esetben fizet a halálesetre, az azonban nem mindegy, hogy mi okozta a halálesetet. Ha a sajnálatos eset baleset vagy betegség miatt következik be, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy a biztosító a teljes fennálló tartozást ki fogja fizetni - ez azokra a biztosítottakra is vonatkozik, akik a koronavírus miatt hunytak el. 

Van azonban olyan ajánlat is, ahol nemcsak a balesetből vagy betegségből eredő haláleset után fizet a biztosító, ezt azonban nem kell úgy érteni, hogy bármilyen helyzetet elfogadnak. A Sberbanknál, az Erste Banknál és a Raiffeisen Banknál felvett személyi kölcsön mellé kötött biztosításnál megengedőbbek a feltételek, viszont utóbbinál például a kizáró okok között szerepelnek a különösen veszélyes extrém sportok. Ezenkívül azokban a helyzetekben sem fizet a biztosító, ahol a biztosított szándékosan okozta a saját halálát.

Maradandó egészségkárosodás

Bizonyos fokú maradandó egészségkárosodásnál a biztosítók többsége a teljes hátralévő tartozást kifizeti az adós helyett a banknak. A biztosítók között ennél a térítésnél két fő különbség lehet. Az egyik a károsodás mértéke, amelyhez a kifizetést kötik: 50 százalék alatt szinte biztosan nem fizetik ki a teljes tartozást, de a határ inkább 50 és 70 százalék között van. A másik fontos tényező az egészségkárosodás forrása, itt sem mindegy ugyanis, hogy balesetről, betegségről vagy valamilyen más okról van szó. A biztosítók többsége akkor fizeti ki a teljes tartozást, ha balesetből származik a maradandó károsodás.

Mikor fizet a biztosító keresőképtelenségre?

Keresőképtelenné válik többek között az, aki betegség vagy baleset miatt nem tudja elvégezni a munkáját. Fontos tudni azonban, hogy keresőképtelenségre nem minden esetben fizet a biztosító, és ha igen, akkor sem a teljes hiteltartozást, hanem annak csak egy részét - egy káresemény miatt általában legfeljebb hat-tíz havi törlesztőrészletet vállal át a biztosító, emellett azt is megszabják, hogy a teljes futamidő alatt hány hónapig vállalhatja át a biztosító a törlesztést. A legtöbb biztosító legalább 60 napja tartó keresőképtelenség után fizet csak, addig nem.

Keresőképtelenségnél nem minden esetben jelent segítséget a hitelfedezeti biztosítás. Például egy várandós kismama is keresőképtelennek számít, ha az állapota akadályozza a munkavégzésben, viszont ebben az esetben nem fog neki fizetni a biztosító; ezzel együtt az anyasággal összefüggő keresőképtelenség is kizáró ok általában. Ugyanígy kizáró ok lehet, ha valaki egy mentális betegség miatt nem képes dolgozni, illetve ha olyan betegség miatt következik be káresemény, ami a szerződéskötésnél már ismert volt.

A munkanélküliséget is fedezi a biztosítás?

Igen, ha a munkanélküliség legalább 60 napja fennáll, és bizonyíthatóan nem a biztosított hibájából ért véget a munkaviszony. Ilyen eset lehet például egy létszámleépítés, átszervezés, a munkáltató megszűnése vagy tartós keresőképtelensége - vagyis ha nem a munkavállaló hibájából történt a felmondás. Kizáró ok lehet például az azonnali hatályú elbocsátás, a közös megegyezéssel aláírt szerződés, vagy azok az esetek, ahol bizonyíthatóan a biztosított magatartása miatt lett vége a munkaviszonynak. Emellett az is kizáró oknak minősül, ha határozott idejű munkaszerződése van a biztosítottnak, vagy ha munkaerő-kölcsönző cégen keresztül van leszerződve.

Éppen ezért nem mindegy, hogy ha valaki a koronavírus miatt vesztette el a munkahelyét - akárcsak átmenetileg is -, formailag hogyan történt a munkaviszony megszűnése. 

Mennyibe kerül a hitelfedezeti biztosítás?

A hitelfedezeti biztosítás díját különböző módon számolják ki a bankok, de minden esetben a fizetett hitelünk alapján kalkulálnak, legyen szó lakáshitelről vagy személyi kölcsönről. Az egyik módszer, hogy a havi törlesztőrészlet egy bizonyos százalékát fizetjük ki biztosítási díjként; ez jellemzően 6-7 százalék körül van, de van olyan bank is, ahol a 8 százalékot is megközelíti a díj. Havi 50 000 forintos törlesztőnél így 3-4 ezer forintot kell fizetnünk pluszban. Így számol többek között a Sberbank, az OTP Bank, a K&H Bank és a CIB Bank. A másik lehetőség, hogy a teljes hiteldíj alapján számítják ki a havonta fizetendő összeget, így számol például az Erste Bank, a Budapest Bank és a Raiffeisen Bank is.

Mivel a személyi hiteleket jellemzően fix kamatozással igényelhetjük, és a futamidő alatt nem változik a törlesztőrészlet és a teljes visszafizetendő összeg sem, a biztosítási díjjal is fixen számolhatunk. Havi 4 000 forinttal számolva egy 5 éves futamidejű kölcsönnél a biztosítás díja összesen 240 000 forint. 

Ha nincs biztosításod, a moratórium segíthet

A törlesztési moratóriumnak köszönhetően év végéig nem kell aggódnia a törlesztés miatt azoknak, akik a koronavírus járvány miatt nem tudják kigazdálkodni a hitel törlesztőjét. Ez azonban egy kivételes helyzet, nehéz helyzetbe pedig máskor, más miatt is kerülhetünk, és akár fizetésképtelenné is válhatunk - ennek a kivédésére a legegyszerűbb megoldás a hitelfedezeti biztosítás, amelyet a legtöbb személyi kölcsön mellé megköthetünk.

Kell-e fizetni a hitelfedezeti biztosítást a moratórium alatt?

A hitelfedezeti biztosításról nem ír a vonatkozó rendelet; a moratórium a szerződésből eredő tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségére vonatkozik. Néhány bank már tájékoztatta ezzel kapcsolatban az ügyfeleit:

• az OTP Bank tájékoztatójában egyértelműen szerepel, hogy a “törlesztési biztosításokat nem érinti a fizetési haladék”, tehát akinek ott van hitele, és mellé biztosítása is, annak biztosan fizetnie kell a díjat,

• ugyanezt közölte a Budapest Bank is, a biztosítási díjak fizetését a náluk felvett kölcsönök esetében is szükséges folytatni, ellenkező esetben megszűnik a biztosítási védelem

• az Erste Bank tájékoztatása szerint is tovább kell fizetni a törlesztésvédelmi biztosítások díját, illetve azt is hozzáteszik, hogy a koronavírus miatt bekövetkező káresemény (pl. munkanélküliség) nem számít kizáró oknak.