Előtakarékosság – sosem késő belekezdeni!
Előtakarékosság – sosem késő belekezdeni!
Az elsőre bonyolult, nagy falatnak tűnő feladatokat a lehető legnagyobb könnyedséggel seperjük a szőnyeg alá. Sokunknál éppen ebbe a kategóriába tartoznak a pénzügyek is, amelyek több év után átláthatatlan káosszá alakulhatnak, ha nem figyelünk oda. Mire és mennyit költünk? Hol folyik el a pénz? Mire kellene félretenni és mennyit? Megannyi kínzó kérdés, amire csak a magyarok töredéke tudja a választ, ha a megtakarítási hajlandóságból indulunk ki.
Szerencsére sohasem menthetetlen a helyzet, mindössze egy kis tervezést és odafigyelést igényel, hogy rendbe szedjük pénzügyeinket. Miért olyan fontos ez? Mert csak a pontos áttekintés után kezdődhet az előtakarékosság, amikor már meg tudjuk határozni, hogy mennyit tehetünk félre különböző célokra. Mostani bejegyzésünk arról szól, hogyan kezdjünk tiszta lappal az anyagiak terén, és adunk néhány hasznos tanácsot arra vonatkozóan is, hogy milyen stratégiával érdemes belevágni a takarékoskodásba.
A 0. lépés az előtakarékosság felé
Mielőtt bármilyen későbbi célra elkezdenénk félretenni, ismerjük meg a saját költési szokásainkat! A jó terv alapja ugyanis a szükséges információk beszerzése, esetünkben tehát az, hogy tudjuk, mikor, mire és mennyit költünk. Itt az ideje, hogy bevételeinket és kiadásainkat rendszerezzük! Ha ugyanis tisztában vagyunk azzal, mire mennyit áldoztunk, azt is felismerhetjük, honnan faraghatunk le, vagy éppen mi az, amire nincs is igazán szükségünk. Rendszeresen étteremből rendeljük az ebédet? Olcsóbb és egészségesebb, ha magunkra főzünk. Rendszertelenül vásárolunk élelmiszert? Készítsünk bevásárlólistát és vásároljunk bizonyos időközönként, hogy tényleg csak azt vegyük meg, amire szükségünk van!
Készítsünk költségvetést az egyes területekre, mint például bevásárlás, szórakozás és hobbi, és próbáljunk meg csak annyit költeni, amennyit meghatároztunk az adott hónapra. A kiadások kezeléséhez és a költségvetés megtervezéséhez gyakorlatilag bármilyen eszközt használhatunk:
-
A jó öreg négyzetrácsos füzet és ceruza. Gyűjtsük a blokkokat és ezek alapján vezessük fel a tételeket esténként egy füzetbe.
-
Tökéletes egy Excel-táblázat is erre a célra, amivel aránylag egyszerűen számíthatjuk ki, hogy mely területeken költjük a legtöbbet.
-
Használjuk ki az okostelefonunkat! Rengeteg költségvetéskezelő alkalmazás közül választhatunk, amelyek akár még automatikusan rendszerezik is a költéseinket.
Tényleg tiszta lappal - rendezd az adósságod
A takarékoskodás megkezdése előtt tehetünk még egy, nagyon fontos lépést azért, hogy sínre kerüljenek a pénzügyeink. A levegőben lógó hitelkártyatartozások, a drága személyi kölcsönök vagy a régen felvett lakáshitelek miatt rengeteg pénzt dobunk ki az ablakon feleslegesen. Hiszen a kölcsön teljes költsége nem csak a felvett összegből áll: megfizetjük a kamatot, a kezelési díjakat és az egyéb, alkalmanként felmerülő tételeket is.
Ahhoz, hogy ezeket a szerződéseket lezárjuk, több eszközt is igénybe vehetünk. Elő- vagy végtörleszthetjük a tartozásunkat, ha a törlesztőrészleten felül is tudunk fizetni, de akár le is cserélhetjük a meglévő hitelünket egy olcsóbb adósságrendező kölcsönre. Nézzük a lehetőségeket:
Előtörlesztés: a törlesztőrészleten felül további befizetéssel apasztjuk adósságunk - ez az előtörlesztés. Figyeljünk arra, hogy a bankok az előtörlesztett összeg 1,5-2 százalékát levonhatják előtörlesztési díj formájában. Bizonyos hitelfajtáknál, például fogyasztóbarát lakáshiteleknél az előtörlesztés díjmentes lakástakarékból. Érdeklődjünk a hitelező banknál, hogy előtörlesztés esetén hogyan úszhatjuk meg ezt a díjat
Végtörlesztés: technikailag ugyanarról van szó, mint előtörlesztés esetén, végtörlesztéskor azonban a kölcsön teljes fennmaradó részét visszafizetjük és megszüntetjük a hitelszerződést. A végtörlesztés szintén díjköteles.
Adósságrendezés: a hitelkiváltás lényege, hogy a drágább kölcsönünket kifizetjük egy olcsóbb hitelből. Ezzel könnyíthetünk a havi terheinken, nagyobb hitelösszeghez juthatunk vagy lerövidíthetjük a futamidőt, attól függően, hogy céljainknak mi a megfelelő. Az adósságrendezésre az alacsony hitelkamatok adnak lehetőséget. Míg néhány éve akár 20-30 százalékos THM (ez mutatja a kölcsön teljes költségét) mellett vehettünk fel hiteleket, addig ma ugyanezeket a kölcsönöket akár 10 százalék alatt is megkaphatjuk. A különbség akár százezer forintokban is mérhető attól függően, hogy mekkora összeget veszünk fel. A folyamat során ezt az olcsóbb hitelt vesszük fel, majd a felvett kölcsönből kifizetjük a régi, drága hitel fennmaradó részét és lezárjuk a szerződést. Onnantól csak az olcsóbb kölcsönt kell törlesztenünk.
A Bank360 adósságrendező kalkulátorával megnézheted, hogy mennyit nyerhetsz a hiteled kiváltásával!
Magyarországon még mindig kevesen élnek az adósságrendezés lehetőségével, pedig akár több tízezer forinttal is csökkenthetik a havi törlesztőrészletet, ami kifejezetten ideális hitelkártyatartozás vagy folyószámlahitel esetén. Ezek azok az kölcsönök, amelyek még mindig a legdrágább hitelek között szerepelnek, akár 38 százalékos THM-mel.
Megtakarítás: milyen célra, milyen formában?
Az előtakarékosság kerül a középpontba, ha rendeztük az adósságainkat és tudjuk, hogy mennyi pénzt tehetünk félre. Ehhez érdemes különböző célokat meghatározni. A megtakarítás funkciója elsősorban, hogy egy későbbi cél elérése érdekében megőrizze a pénzünk értékét, jobb esetben kamatozik is. Azonban jelentős növekedésre többnyire csak hosszú távon számíthatunk, ha óvatosan forgatjuk a pénzünk. A legpraktikusabb talán, ha időtávokban gondolkozunk és ahhoz rendelünk megtakarítási célokat, majd a megfelelő megtakarítási eszközöket.
-
Rövid távú célok (1-3 év): vésztartalék, ha valami váratlan kiadás merülne fel (legalább a három havi fizetésünkkel megegyező összeg). Ezen felül pedig mondjuk spórolás egy nyaralásra, valamilyen költségesebb eszközre (például mobil, laptop).
-
Középtávú célok (5-10 év): egy új autó, egy saját lakáshoz szükséges önerő előteremtése, vagy egy nagyobb léptékű, lakással kapcsolatos felújítás, családalapítás, egészségmegőrzés.
-
Hosszú távú célok (15+ év): lakás előtakarékosság, felkészülés a nyugdíjra.
Fontos, hogy a megfelelő célokhoz a megfelelő eszközöket találjuk meg. Gyorsabban gyűjthetjük össze pénzt például lakástakarékkal egy új lakásra, mintha csak a befőttes üvegben gyűjtenénk a bankókat. Ugyanígy nem érdemes tőzsdén fialtatni a nyugdíjra szánt pénzünket sem, ha egyébként nem vagyunk nagy ismerői az értékpapírpiacnak. Az alábbiakban adunk néhány tippet az induláshoz, amelyek szerintünk megfelelő megtakarítási formák lehetnek a különböző célokhoz.
Rövidebb távú megtakarítások: hol gyűljön a pénz?
Kisebb összegű céljainkhoz – nagyjából 500 000 forintig – rövid lejáratú eszközöket kereshetünk, mint például a maximum 3 éves állampapír vagy pénzpiaci befektetési alapok, ahol a megtakarításunkat profi alapkezelők fektetik be a kockázattűrő képességünknek megfelelően. Fektethetjük a pénzünket bankbetétbe vagy tarthatjuk megtakarítási számlán is.
A jelenlegi kamatkörnyezetben azonban sem az állampapírok, sem a bankbetétek és megtakarítási számlák nem kecsegtetnek kielégítő hozammal. Így az előtakarékosság ellenére szinte semmit nem kamatozik a pénzünk, sőt, még az inflációval sem tudja felvenni a versenyt a legtöbb esetben. Rövid távon tehát igen nehéz most megfelelő megtakarítási formát találni, annak, aki hozamot is szeretne a pénze után. Számukra a biztonságosabb vállalatok részvényei jelenthettek eddig menedéket, azonban az elmúlt hetekben a részvénypiacok is nagyobb hullámzást mutattak, így elég nagy a kockázat, ha nem tudjuk, mibe érdemes fektetni.
Mivel kevésbé biztonságos és az értéke sem növekszik, nem szokták ajánlani, hogy készpénzben tartsuk a megtakarításainkat. Az egyetlen kivétel ez alól talán csak a vésztartalék, amelyet azért gyűjtünk, hogy váratlan egészségügyi problémák, kiadások, munkanélküliség esetén legyen mihez nyúlni. Éppen a hirtelen felbukkanó nehézségek miatt fontos, hogy ez az összeg likvid legyen, azaz bármikor hozzáférhető. Erre a célra ideális a készpénz vagy a bankszámláról bármikor levehető vésztartalék. Fiataloknak minimum három havi megélhetésüknek megfelelő összeget érdemes félretenni a rövid távú előtakarékosság során, mivel gyorsabban helyezkednek el a munkaerőpiacon és kevesebb egészségügyi kockázat fenyegeti őket. Családosoknak ennél jóval többet, legalább hat havi megélhetést fedező pénzösszeg megtakarítását javasoljuk.
Csak akkor jöhet minden más, ha a vésztartalék mint alap, megvan. Ezek után elkezdhetünk félretenni nyaralásra, vagy nagyobb célokra, mint például egy lakás.
Lakástakarékpénztári megtakarítás
A középtávú megtakarítások egyik leggyakoribb célja egy saját otthon, lakás vásárlása vagy építése. A feladat nem kicsi, hiszen több millió forintra van szükség. Egyértelmű, hogy aki hamarabb elkezd lakáscélra félretenni, annak kevesebb külső forrásra, például jelzáloghitelre kell támaszkodnia.
A lakáscélú megtakarítások egyik legjobbja a lakástakarék. Az egyszerre rugalmas és biztonságos megtakarítási forma ráadásul nagyszerű lehetőséget kínál azoknak is, akik megfelelő hozamot keresnek a pénzüknek. A lakástakarék ugyanis államilag támogatott megtakarítási forma, rövid futamidő esetén több mint 10 százalékos éves hozam is elérhető. Havonta elhelyezett betéteink után nem csak a lakástakarékpénztár ad kamatot, hanem az állam is megtoldja 30 százalékkal az éves befizetéseinket. Így akár maximum évi 72 000 forint is ütheti a markunkat, ha vállaljuk, hogy rendszeresen havi 20 000 forintot teszünk félre. Egy személy csak egy lakástakarék kedvezményezettje lehet, de közeli hozzátartozóinkra kötött szerződések összegét akár együtt is felhasználhatjuk egy közös célra anélkül, hogy a többiek tulajdonrészt szereznének.
Változás! A parlament döntése alapján 2018. október 17-től megszűnt a lakástakarékpénztárak állami támogatása. A 30 százalékos állami támogatás a 2018. október 16-ig aláírt szerződésekre vehető igénybe, utána már nem.
Lakástakarék-számlát 2019. november 1. után két szolgáltatónál tudunk indítani:
-
OTP Lakástakarék: az OTP Lakástakarékpénztár 2019. november 1-től felfüggeszti Bónusz termékcsaládja értékesítését.
-
Aegon Lakástakarék: az Aegon Lakástakarékpénztár 2018. október 1-jén felfüggesztette termékei értékesítését. Az Aegonhoz tartozó 45 ezer ügyfél szerződései 2019. október 25. után az Erste Lakástakarékpénztárhoz kerülnek át.
Ha a lakáscélú előtakarékosság önmagában nem elég, lakáskölcsönt is vehetünk fel a megtakarítás mellé, amelynek kondíciói szolgáltatóként eltérnek. Egy szerződéssel a megtakarítás és lakáshitel együttesen 7 650 000 forint felhasználását teszi lehetővé. Érdemes még tisztában lennünk azzal, hogy a számlanyitásnak díja is van, amely a leghosszabb, 10 éves futamidő esetében 76 500 forint is lehet. A lakástakarékpénztárak azonban különböző akciók során csökkentik vagy elengedik ezeket a díjakat, így több tízezer forintot is megspórolhatunk, ha ügyesen választunk.
Akár a megtakarítható összeg nagyságára, a hitelkonstrukcióra, vagy az akciókra vagyunk kíváncsiak, érdemes a Bank360 lakástakarék-kalkulátorát használni, amivel néhány kattintás után átláthatjuk a piaci ajánlatokat és kiválaszthatjuk a legjobb konstrukciót. Sőt, ha most kötünk 8 vagy 10 éves Erste előtakarékossági szerződést, a Bank360 jóvoltából még egy 40 000 forintos wellness utalvány is a miénk lehet, ráadásul a 76 000 forintos számlanyitási díj helyett csak egy havi betétnek megfelelő díjat kell fizetnünk.
Anyagi biztonság idős korban is – előtakarékosság a nyugdíjas évekre
A hosszú távú öngondoskodás legfontosabb pillére a megfelelő nyugdíjcélú megtakarítás. Akár a demográfiai, akár a gazdasági előrejelzésekből indulunk ki, jó döntésnek tűnik, ha az állami ellátás helyett a saját kezünkbe vesszük a jövőnket és félreteszünk a nyugdíjas évekre. Mivel ezen időszak anyagi stabilitását akarjuk megteremteni, érdemes konzervatív, lehetőleg kevésbé kockázatos megoldásokat választani, hiszen a legtöbb esetben több mint 10 éves időtávról van szó, aminek gazdasági eseményeit nagyon nehéz belátni.
Nyugdíjcélú megtakarításunkban az állam is segít: jelenleg három olyan megtakarítási forma érhető el, amit kifejezetten előtakarékosság céljára ajánlanak, ráadásul támogatást is kaphatunk hozzá:
-
és nyugdíj előtakarékossági számla
Az összehasonlítás nem egyszerű, hiszen más és más előnyei, illetve hátrányai vannak a különböző termékeknek. A célunk persze mindenképpen az, hogy végül a legnagyobb nyugdíjat érhessük el. Minden esetben rendszeres befizetéseink képzik majd a nyugdíj alapját, ezeken felül pedig a megszerzett hozam az, amire még számíthatunk. Az állami támogatás nyugdíjcélú megtakarítások esetében azt jelenti, hogy terméktől függően maximum 100 000, 130 000 és 150 000 forintos adóvisszatérítést igényelhetünk, a befizetéseink 20 százalékát. Ehhez az kell, hogy legyen fizetett személyi jövedelemadónk, amiből vissza tudjuk igényelni a kedvezményt.
Nem egyszerű eldönteni, hogy melyik előtakarékosság lehet a nekünk való, ezért érdemes kicsit alaposabban körüljárni a kérdést:
-
Önkéntes nyugdíjpénztár: egyszerű és olcsó megtakarítási mód. Ha nem vagyunk közgazdasági mágusok, ez lehet a legjobb választás. A rendszeresen befizetett összeget a pénztár különböző befektetési alapokba helyez el. Mi választhatjuk meg, hogy milyen a kockázattűrő képességünk, hogy annak megfelelően fektessék be a pénzünket, tehát nem nekünk kell kezelni a vagyont. A befektetési alapokból visszaváltott összeget a nyugdíjkorhatár elérésekor kaphatjuk meg.
-
Nyugdíjbiztosítás: a három megoldás közül jellemzően a legdrágább és kissé bonyolult is. Szintén befektetési alap a mögöttes termék, ami a hozamunkért felel. Azt azonban nekünk kell kiválasztanunk, hogy a biztosító kínálatából mely alapokba fektetünk. A nyugdíjbiztosításokkal életbiztosítás és balesetbiztosítás is járhat, ha kérjük mellé. Ezek a szolgáltatások szintén díjhoz kötöttek. A nyugdíjbiztosítás hátránya, hogy akár a hozamunk jelentős részét elvihetik az ilyen-olyan díjak. Éppen ezért nagyon kiemelkedően kell teljesítenie a portfóliónknak, hogy értelmezhető hozamunk maradjon, ez viszont egy legalább 10 éves időtávon szinte biztos, hogy nem fog sikerülni még a profiknak sem. A nyugdíjbiztosítás további nagy hátránya, hogy ha egyszer beszálltunk, csak nagyon nagy veszteségek árán vehetjük ki a pénzünket. Az ott felhalmozott vagyonunknak akár több mint a fele is ott maradhat a biztosítónál az úgynevezett visszavásárlási tábla miatt.
Előnye ugyanakkor, hogy a nyugdíjat nem a hatályos nyugdíjkorhatár elérésekor, hanem a szerződéskötés idején meghatározott kor elérésekor kapjuk meg. Azaz, ha valaki most köt ilyen szerződést, a jelenlegi szabályok szerint 65 éves korára kezdhet el élni nyugdíj megtakarításából, de szinte biztos, hogy a korhatár addigra magasabb lesz, így más termékekkel később juthatnánk hozzá a pénzhez.
-
Nyugdíj előtakarékossági számla: a legolcsóbb, viszont a legtöbb szakértelmet igénylő megtakarítás. Ebben az esetben minden egyes befektetési terméket magunknak válogatunk össze és arról is mi döntünk, hogy mikor veszünk és adunk el. Ez persze komolyabb szaktudást is igényelhet. Nyugdíjcélú megtakarításunkban így szerepelhet részvény, befektetési alap, deviza, kötvény és bármely olyan kereskedésben elérhető termék, amitől hozamot remélünk.
Mielőtt letennénk a voksunkat a megfelelő megtakarítási forma mellett, vizsgáljuk meg: tudjuk hosszú távon kezelni a megtakarításunkat vagy segítségre van szükségünk? Ha ezt eldöntöttük, már csak azt kell kiderítenünk, hogy mennyibe kerül az adott termék, hiszen a díjak, a fenntartás költsége nagyon sok pénzt vihet el hosszú távon.
A hozzáálláson változtass és menni fog!
Adósságrendezés, vésztartalék, lakástakarék, nyugdíj? Ez egyszerre nagyon sok energiát és még több pénzt igényel. Haladjunk lépésről lépésre! Teremtsük meg a megfelelő pénzügyi feltételeket, hogy a következő célunkhoz is félre tudjunk tenni! Nem kell egy éven belül pénzügyi varázslóvá válnunk: apránként haladva is célba érünk. Érdemes a gondolkodáson, szemléletmódon változtatni először, minden másban pedig segít a Bank360 szakmai anyagaival és kalkulátoraival!