Összetett feltételrendszernek kell megfelelnie mindenkinek, aki a CSOK segítségével szeretne új otthonra szert tenni. Ennek az egyik legfontosabb eleme a megfelelő ingatlan kiválasztása vagy megtervezése. A rendelet pontosan meghatározza, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a lakásnak - ezektől nem lehet eltérni, különben a bank elutasítja az igénylést, és kezdhetünk elölről mindent. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy ne kerülhess ilyen helyzetbe.

Mekkora a minimális méret?

A CSOK rendelet pontosan meghatározza, hogy a gyermekek számától függően mekkora lehet a választott ingatlan, ettől nem lehet eltérni. Az egyszerűség kedvéért táblázatba foglaltuk:

Mi számít hasznos alapterületnek?

A CSOK jogosultsághoz a hasznos alapterületetnek kell elérnie a rendeletben meghatározott minimális méreteket. A hasznos alapterület számítására is külön feltételek vonatkoznak. A hasznos alapterületbe csak a lakáson belül megközelíthető helyiségek számítanak bele - erre a melléképülettel is rendelkező lakóházaknál érdemes odafigyelni. Szintén nem számít bele az alapterületbe az erkély és így értelemszerűen a garázs sem; a hirdetéseknél érdemes rákérdezni, hogy a feltüntetett alapterületet hogyan számolta ki a hirdető.

A rendelet szerint a következő helyiségek számítanak bele a hasznos alapterületbe:

• előszoba, közlekedő,

• nappali,

• hálószoba,

• étkező,

• konyha, étkezőkonyha,

• fürdőszoba,

• WC,

• kamra, tároló,

• gardrób,

• mosókonyha,

• kazánhelyiség és

• egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.

Továbbá fontos kritérium, hogy a belmagasság elérje az 1,9 métert.

Használt vagy új ingatlan?

A CSOK rendelet az új ingatlant részletesen definiálja: a legfontosabb kritérium, hogy az alapozási munkáktól kezdődően újonnan épüljön fel az ingatlan - kivéve, ha a meglévő alap felhasználható, és erről szakértői vélemény is készült. Új ingatlannak minősülhet egy félkész ingatlan felépítése is, feltéve, hogy az építési engedélyt 2008. július 1-jén vagy után adták ki, illetve ha még nem rendelkezik az ingatlan használatbavételi engedéllyel.

A használatbavételi engedély abban az esetben természetesen nem gond, ha már elkészült az ingatlan, és az építő (gazdálkodó szervezet) első ízben értékesíti magánszemély számára az ingatlant.

Szintén új ingatlannak számít, ha tetőtér beépítéssel vagy emelet ráépítés során jön létre a lakás. Ebben az esetben “legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező újabb lakásnak” kell létrejönnie.

A rendelet szerint minden más használt ingatlannak számít, erre vonatkozóan nincs külön leírás.

Nem mindegy, mi szerepel az ingatlan-nyilvántartásban

A rendelet szerint a CSOK segítségével csak olyan ingatlant vásárolhatunk, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel szerepelnek. Más típusú ingatlanra (pl. nem lakóház besorolású nyaraló, gazdasági épület, üzlethelyiség stb.) nem fordítható a támogatás.

Az egyetlen kivétel ez alól, ha falusi CSOK-ot veszünk fel - ebben az esetben ugyanis olyan külterületi ingatlanokra is felvehetjük az állami támogatást és a kamattámogatott kölcsönt, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként vagy birtokközpontként szerepelnek. A kialakítás ebben az esetben is fontos, hiszen ugyanazok a feltételek vonatkoznak az ingatlan felosztására és a közművesítésre, mint a hagyományos CSOK-nál.

Itt van a kutya elásva: az ingatlan felépítése

Az új és a használt ingatlanokra egyaránt vonatkoznak a következő feltételek:

• rendelkeznie kell “12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel - ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel”,

• lennie kell az ingatlanban fürdőhelyiségnek és WC-nek.

Szintén alapfeltétel, hogy be legyen vezetve a villany, és hogy egyedi fűtési móddal rendelkezzen az ingatlan (ideértve a házközponti vagy távfűtést is). A szennyvíz megfelelő elvezetése is kötelező, erre a rendelet több lehetőséget is ad:

• közműves szennyvízelvezetés,

• ennek hiányában a szennyvíz megfelelő tisztítására és elhelyezésére van szükség.

Fontos, hogy a nem közműves megoldásra csak akkor van lehetőség, ha a településen nincs közcsatorna hálózat. Ha van, akkor az ingatlant is rá kell kötni a hálózatra.

Az ivóvízellátás is kardinális kérdés: a rendelet vagy közműves ivóvíz szolgáltatást vár el, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor az ingatlanhoz tartozó telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kútra van szükség. Az ivóvíz minőségét igazolni kell az igényléskor; ha az kifogásolható vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan, akkor nem vehető igénybe a CSOK.

Egy többlakásos társasházban a fentiek nem jelentenek gondot, hiszen a közművesítés adott, de egy kisebb településen vásárolt lakóháznál a szerencsétlen kialakítás vagy a közmű szolgáltatások hiánya gondot jelenthet az igénylésnél, így már az ingatlan keresésénél figyelembe kell venni a rendeletben szereplő feltételeket.

A leggyakoribb buktatók az ingatlannal kapcsolatban: ezekre érdemes előre felkészülni

Egy saját ingatlan kiválasztása CSOK nélkül is embert próbáló feladat. Hetekig, hónapokig bújjuk a hirdetéseket, majd jön a lakásnézés és a gondolkodás, mérlegelés, hogy melyik lesz a befutó. Ez a tortúra kiegészítve a CSOK feltételrendszerével igazi ínyencség a leendő lakástulajoknak, hiszen a saját preferenciák mellett azt is vizsgálni kell, hogy az ingatlan minden téren megfeleljen a feltételeknek. Összegyűjtöttünk néhány rizikófaktort, ami gondot jelenthet az igénylésnél.

1. Beleszámolták az erkély területét a hasznos alapterületbe

Az előírt hasznos alapterületet mindig az erkély nélkül számoljuk, és erre kérdezzünk rá a hirdetésben is, ha nem egyértelmű. Ugyanez vonatkozik a teraszra és azokra a helyiségekre is, amelyeket nem lehet megközelíteni a házon belül. Tehát ha ki kell menni a házból ahhoz, hogy bemenjünk a kamrába vagy más helyiségekbe, akkor ezeket nem számolhatjuk bele a hasznos alapterületbe.

2. Hiányzik valamelyik kötelező helyiség

Főleg kistelepülésen lévő lakóházaknál fordul elő, hogy nem minden helyiség van a főépületben - ilyen lehet például a nyári konyha. Ha a főépületben egyáltalán nincs főzőhelyiség, akkor ez kizáró ok, hiszen a rendelet szerint alapfeltétel egy legalább 4 négyzetméter alapterületű, főzésre alkalmas, önálló szellőzésű helyiség.

3. Gond van a vízvételi lehetőségekkel

Az ivóvíz kérdése a fúrt kutaknál jelenthet bosszúságot. Hiába felel meg az ingatlan minden más kritériumnak, ha a kútból csak emberi fogyasztásra alkalmatlan vizet nyerhetünk ki, akkor a bank el fogja utasítani az igénylést. 

4. Ha az értékbecslésnél nincs bekötve a villany

Faramuci helyzet, de előfordulhat, hogy olyan ingatlant néztünk ki, amelyben azért köttette ki a villanyt vagy a vizet az előző tulajdonos, mert senki nem használta azokat. Hiába értelemszerű, hogy be fog költözni az igénylő az ingatlanba, nem elég akkor visszakötni a szolgáltatásokat, hanem már az értékbecslésnél is meg kell felelni a feltételeknek.

5. Fűtés

A rendelet a fűtéssel kapcsolatban mindössze annyit rögzít, hogy egyedi fűtési mód kötelező, de azt már nem részletezi, hogy pontosan milyen eszközök fogadhatók el. Ezt pótolja a Pénzügyminisztérium állásfoglalása, ami egyértelműbbé teszi ezt a kérdést. A nappali és/vagy hálószoba, az étkező és a fürdőszoba kötelezően fűtendő helyiségek, ezeknek állandó jelleggel beépített közvetlen hőleadó fűtőberendezéssel kell rendelkezni.

A központi fűtés és távfűtés természetesen megfelelő, illetve bizonyos feltételekkel az is elfogadható, ha a helyiségek fűtése külön-külön történik - utóbbi esetben fontos, hogy beépített fűtési mód legyen, vagy ha ez nem megoldható, akkor a mobilberendezésnek is rendelkeznie kell kéménybekötéssel.

Ha az ingatlanban találhatók olyan szobák, amelyek nem rendelkeznek megfelelő fűtéssel, akkor azok alapterületét le kell vonni a hasznos alapterületből.

Nem vehető igénybe a CSOK, ha a fűtés a következő eszközökkel van megoldva:

• olajradiátor,

• kéménybekötéssel nem rendelkező kályha, kandalló, sparhel vagy gázkályha,

• mobil hősugárzó - akkor sem, ha a falhoz rögzítjük,

• nem épületszerkezethez rögzített fűtőtest,

• nem megfelelően használt fűtőtest.

A hagyományos CSOK-nál a nem megfelelő fűtés minden esetben kizáró ok, falusi CSOK-nál viszont van arra lehetőség, hogy a korszerűsítésre felhasználható állami támogatásból rendbe tegyük a fűtési rendszert.