Tavaly az utolsó negyedévben csökkent ugyan az átutalásos banki csalások száma, de a kártyás visszaéléseké tovább nőtt. Az MNB és a hatóságok tovább folytatják a harcot a kiberbűnözők ellen. A bankoknak a honlapjaikon is be kell mutatni, hogy az ügyfelek hogyan védekezhetnek a csalások ellen, május 15-ig pedig azokat is külön figyelmeztetniük kell, akik meghatalmazást adtak a bankszámláikhoz.

A tavalyi utolsó negyedévben a pénzforgalmi szolgáltatóknál (mint például a bankok) az átutalással kapcsolatos kibercsalások 36 százalékkal (9162 milliárdról 5769 milliárd forintra), az esetek száma pedig 34 százalékkal (5762-ról 3737 darabra) esett vissza. A fizetési kártyás visszaélések száma és értéke azonban ezzel ellentétben tovább nőtt - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Tavaly egész évben összesen 18 296 visszaélés valósult meg, ezek során az ügyfeleket több mint 23 milliárd forinttal károsították meg - írtuk meg korábbi cikkünkben. Emellett több mint 60,5 ezer visszaélési kísérlet is regisztráltak, ezek értéke 19 milliárd forintot tett ki. 

 Az internetes csalókkal szembeni védekezés főbb szabályait itt foglaltuk össze.

Az átutalásos csalások mérséklődésében az MNB szerint közrejátszhatott az, hogy több bank fejlesztette az informatikai visszaélésszűrő rendszereit. A fogyasztók oktatásában pedig oroszlánrészt vállal magára – az immár 10 hatóság, érdekvédelmi szerv részvételével működő – KiberPajzs együttműködés.

A kibercsalók továbbra is rendkívül változatos módon támadják az ügyfeleket, ezért folytatják a bűnözők elleni harcot. A KiberPajzs projekt résztvevői 2027-ig szóló együttműködési megállapodást írtak alá. Újabb kommunikációs kampányok is indulnak a konkrét csalástípusok felismerésére, elhárítására összpontosítva.

Jóformán nincs már olyan banki ügyfél Magyarországon, akit ne hívtak volna fel internetes csalók azzal, hogy gyanús utalásokat találtak a bankszámláján, emiatt azonnal intézkednie kell, hogy biztonságba helyezze a pénzét. A csalók biztonsági számlára utaltatják át a pénzt, vagy olyan programot telepíttetnek a telefonra, számítógépre, amelynek a segítségével átveszik az irányítást a készülék és az ügyfél bankszámlája fölött is. Másoktól hamis banki honlapokon keresztül csalják ki a hozzáféréshez szükséges adatokat. Ennek egyik elterjed módja, hogy csomagküldő szolgálatnak adják ki magukat, és azt kérik, hogy egy sms-ben szereplő linken frissítse az ügyfél az adatait. Az a legjobb, ha az ügyfél óvatos, a csalóknak nem adja meg a bankszámlája, bankkártyája adatait, az sms-ben érkező linkekre nem kattint rá, új alkalmazásokat, “vírusirtót” nem telepít fel, a bank nevében telefonáló, gyanús tranzakciókkal riogató álügyfélszolgálatosokra pedig rácsapja a telefont.

Még több tájékoztatást kapnak az ügyfelek

Az MNB előírta, hogy a piaci szereplők a honlapjukon külön tájékoztató banki oldalon mutassák be a fogyasztóknak a főbb csalástípusokat, azok elkerülésének, megelőzésének lépéseit, továbbá azt, hogy visszaélés észlelése nyomán kit és hogyan kell keresni a pénzügyi intézménynél. A bankszámlákkal, bankkártyákkal kapcsolatos ügyféltájékoztatókban is fel kell hívni a figyelmet a kiberpajzs.hu honlapra.

Egy másik friss MNB körlevél arra szólítja fel a bankokat, pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy május 15-ig, majd a továbbiakban folyamatosan figyelmeztessék a meghatalmazást adó számlavezető ügyfeleiket a kibercsalás kockázatára, hiszen a bűnözők a banki meghatalmazottak internet- vagy mobilbanki hozzáférésének megszerzésével a meghatalmazók számláihoz (is) hozzáférhetnek.

 Jó gyakorlat, ha a szolgáltatóknál az egyes csatornák (netbank) meghatalmazotti beállítása nem alapértelmezett, hanem a meghatalmazók saját döntésük alapján rendelkeznek arról, hogy mely csatornákon adnak hozzáférést számlájukhoz, illetve, ha ez (akár tranzakciós limitek beállításával is) utóbb módosítható. Szintén jó gyakorlat, ha az intézmények saját visszaélésszűrő rendszerei figyelembe veszik a meghatalmazó-meghatalmazotti kapcsolatokat is - hívja fel a figyelmet az MNB.