A tranzakciós illetékre vonatkozó szabályok a fogyasztók számára kedvező irányba változtak 2019. január 1-től – ezt tavaly június óta tudtuk. A változás azt jelenti, hogy a 20 000 forint alatti elektronikus utalásoknál a lakossági számláknál nem kell megfizetnünk a tranzakciós illetéket, illetve a 20 000 forint feletti utalások esetében a törvénymódosítás szerint a 20 000 forintos határ felett kell megfizetni a díjat. Ennek a mértéke továbbra is 0,3 százalék, illetve tranzakciónként maximum 6000 forint. A Bank360 utánajárt, hogy a pénzintézetek hogyan alkalmazzák a díjszabásnál az illetékre vonatkozó törvény 2019. január 1-től hatályos módosítását – valóban csökken a bankszámlánk költsége?

Mit kell tudni a tranzakciós illetékről?

A tranzakciós illeték történetének kezdetéhez 2013-ig kell visszanyúlnunk, ugyanis abban az évben vezette be az állam, hogy a következő pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek illetékkötelesek:

• az átutalás,

• a beszedés,

• a fizető fél által a kedvezményezett útján kedvezményezett fizetés,

• a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés,

• a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő útján (abban az esetben is, ha az nem a fizetési számla terhére történik),

• a készpénzátutalás,

• az okmányos meghitelezés,

• a készpénzbefizetésre szóló csekk beváltása,

• a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett, fizetőeszköz útján történő eladás,

• a kölcsöntörlesztés,

• a jutalék- és díjbevételek felszámítása.

A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatók, tehát a bankok kötelesek megfizetni az állam felé, havi rendszerességgel. 2013-ban a bankok a tranzakciós illeték bevezetésekor eltérő módon hárították át az ügyfelekre a díjakat: volt olyan pénzintézet, aki az utalási díjon felüli költségként jelölte meg a tranzakciós illetéket, míg mások beépítették a költségekbe a többlet díjakat.

Nem vagy megelégedve a jelenlegi bankszámláddal, és gondolkodsz a váltáson? Akkor Itt az idő, hogy ingyen, néhány kattintással összehasonlítsd az aktuálisan elérhető legjobb bankszámlacsomagokat. Használd a Bank360 lakossági bankszámla kalkulátorát, és válaszd ki a számodra leginkább testhezálló ajánlatot! Fontos, hogy a bankszámla kiválasztásánál ne csak az esetleges akciókat vedd figyelembe, hanem a bankolási szokásaidat is.

A tranzakciós illeték bevezetésének a célja az állam részéről az adóbevételek növelése volt, de ez az intézkedés más téren is befolyásolta a gazdaságot. Mivel a pénzintézetek az illetéket beépítették a bankszámla költségekbe, így közvetve az ügyfelek fizették azt meg. Ezzel eltűntek a legkedvezőbb számlatípusok a piacról, és a számlacsomagok díjnövekedése miatt sok ügyfél döntött úgy, hogy megszünteti a számláját, mivel már nem érte meg fenntartani azt. Így a vezetett bankszámlák száma csökkent, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a készpénzállomány. A gazdasági válság után, részben az alacsony hozamoknak köszönhetően Európa szerte megfigyelhető volt a növekvő készpénzállomány, de közel sem akkora mértékben, mint hazánkban.

De mi a gond a készpénzzel? A készpénz a hatóságok számára szinte láthatatlan, így a készpénzes tranzakcióknál sokkal gyakrabban fordulhat elő visszaélés (adóeltitkolás, illegális bevétel stb.), mintha mindenki mindent utalna. Ezenkívül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai alapján a készpénz kezelésének a költségei (szállítás, előállítás, számolás) akár 100 milliárd forintba is kerülhetnek évente.

Pontosan mi változott 2019. január 1-től?

A 20 000 forint alatti lakossági átutalások mentesültek az eddigi 0,3 százalékos tranzakciós illeték alól, így ezek esetében nem lesz mit díjként tovább hárítaniuk a bankoknak, hiszen ezek után nekik sem kell már fizetni. A csökkenés az elektronikus úton végzett utalásoknál jelenik meg, a személyes ügyintézésért továbbra is többet kell fizetni a pénzintézetekben, mintha a netbankot használnánk. Más fizetési műveletek esetében továbbra is 0,3 százalék a kulcs (vagy tranzakciónként legfeljebb 6000 forint), készpénzfelvétel esetén pedig 0,6 százalék. (Utóbbi alól kivételt képez a két díjmentes készpénzfelvétel havonta.)

Ahogy 2013-ban, az illeték bevezetésekor sem volt egységes a bankok reakciója, úgy most 2019. januárjában is tapasztaltunk különbségeket azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek hogyan módosították az átutalással kapcsolatos költségeket. A hirdetményekből az látszik, hogy a 20 000 forintnál kisebb összegű utalásoknál a legnagyobb bankok egy része elengedi a tranzakciós illetéket: a Budapest Bank, a Raiffeisen Bank, a CIB, az MKB, valamint a K&H Bank honlapján is elérhető az információ a díj elengedésével kapcsolatban.

Az OTP Bank ettől eltérően módosított az átutalás költségein, de az ott bankoló ügyfelek is csökkenést tapasztalhatnak az utalási költségek terén: korábban a belföldi eseti forint átutalások költsége 0,4 százalék volt (kivéve a személyes ügyintézést), január 1-től ez a mérték 0,35 százalékra csökkent. Fontos különbség, hogy a díjcsökkenés a 20 000 forint alatti és feletti utalásokra is vonatkozik.

A Gránit Bank korábban sem számolta fel a számlacsomagoknál a tranzakciós illetéknek megfelelő összeget, így azt most elengedni sem tudta.