Rekordsebességgel, 48 órán belül szüntette meg a kormány a lakástakarékpénztárak állami támogatását – október 15-én nyújtotta be Bánki Erik a törvényjavaslatot, október 16-án pedig már Áder János köztársasági elnök is aláírta a gyorsított eljárásban megszavazott módosítást.
 

Az LTP-k legnagyobb vonzereje a befizetések után járó, maximálisan elérhető 30 százalékos állami támogatás volt, így érthető módon a törvénymódosítás hatálybalépése előtt sokan használták ki az utolsó pillanatokat, hogy szerződést kössenek a magyarországi lakástakarékpénztárak valamelyikével – a Fundamenta Lakáskasszával, az OTP Lakástakarékpénztárral vagy az Erste Lakástakarékpénztárral. Az Aegon Lakástakarékpénztár, bár még működik, értékesítési tevékenységet már több mint egy hónapja nem végez.
 

Megszűnt az állami támogatás, de az élet nem áll meg
 

Az állami támogatás megszűnése egyúttal nem jelenti a lakástakarékpénztárak végét, hiszen a jövőben is lesznek feladataik, illetve, a meglévő ügyfélállománynak még jár állami támogatás és ők hitelt is vehetnek fel a szolgáltatóktól az elkövetkezendő években.
 

A módosítás hatálybalépése előtti napokban a megnövekedett érdeklődés miatt a lakástakarékpénztárak sokkal több szerződést kötöttek (a Bank360 információi szerint körülbelül az átlagos havi kötések háromszorosát), mint általában az évnek ebben a szakaszában, de hosszú távon az állami támogatás hiányában biztosan újra kell gondolniuk az ajánlataikat, hogy újra tömegek számára tegyék vonzóvá ezt a megtakarítási formát.
 

A magyar vs. a nyugat-európai lakástakarékpiac
 

Hazánkban a lakosság körében körülbelül 13 százalékra tehető a lakástakarékszerződéssel rendelkező ügyfelek száma. Ez a mutató alacsonynak számít, összehasonlítva a nyugat-európai országok számaival, hiszen ezen a területen átlagosan a 30 százalékot is eléri ez az arány, vagyis a lakosság közel egyharmadának van lakástakarékpénztári megtakarítása. Azt hozzá kell tenni, hogy a lakástakarékpénztárak a nyugat-európai országokban már 70-80 éve működnek, míg nálunk először 1997-ben lehetett lakástakarékszerződést kötni, a Fundamenta Lakáskasszánál.
 

A szerződések számát tekintve a tőlünk nyugatra fekvő országok jobban állnak, Magyarországon viszont a befizetések után járó 30 százalékos állami támogatás volt kiemelkedő – Nyugat-Európában a befizetések után 5 százalék körüliállami támogatás vehető igénybe.A hazai LTP piac szereplői egyébként arra számítottak, hogy az állam csökkenteni fogja a támogatás mértékét – ezzel párhuzamosan pedig növelhető lett volna a befizetett tőkeállomány –, így a megszüntetés őket is hideg zuhanyként érte.
 

Vonzó feltételek állami támogatás nélkül – megoldható?
 

Az biztos, hogy az állami támogatás megszűnése kényszerhelyzetet teremtett, ami arra sarkallja a lakástakarékpénztárakat, hogy gondolják újra a feltételeiket. A 30 százalékos állami támogatás nélkül jelenleg elérhető hozam alacsony, így nem éri meg az ügyfeleknek lakástakarékban gondolkodni. A törvénymódosítás hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre természetesen még igénybe vehető a támogatás, de a pénzintézetek hosszú távon gondolkodnak, és motiváltak abban, hogy minél előbb tudjanak olyan konstrukcióval előállni, ami az ügyfelek számára vonzó lehet a megszűnt támogatás nélkül is.
 

A termék jövedelmezőségét figyelembe véve a befizetések után járó 5 százalékos kedvezményt nem lehetetlen kigazdálkodni a szolgáltatók részéről, állami támogatás nélkül sem. A kedvezmény egyértelműen csökkenteni fogja a termék profitabilitását, amit a költségek csökkentésével (alapvetően belső fix költségek és közvetítői jutalék) tudnak részben kompenzálni a pénzintézetek. A megtakarítással elérhető hozam mellett vonzó lehet az ügyfelek számára, hogy a piacon elérhető hitelekhez képest kedvezőbb feltételekkel vehetnek fel lakáshitelt, ha az ingatlancélok eléréséhez erre is szükségük van.
 

Innováció és online üzletkötés – ez lehet a kulcs?
 

Amellett, hogy a lakástakarék konstrukciókat újra kell gondolniuk a pénzintézeteknek, egyéb innovatív fejlesztésekre is szükségük lesz, ha az állami támogatás nélkül is szeretnék bevonzani az ügyfeleket. Jó irány lehet a banki szektorban is egyre népszerűbb online csatornák fejlesztése, amelyek hosszú távon költséghatékonyan segíthetik az értékesíti folyamatot. Ma már személyi hitelt is fel lehet venni online – van, ahol akár néhány perc alatt –, így logikus lépés lenne a lakástakarékpénztáraktól, ha az értékesítési folyamataikat idővel áthelyeznék az online platformokra.
 

A felhasználóbarát felületek kialakításával időt és pénzt spórolhatnak a lakástakarékpénztárak nemcsak önmaguk, hanem az ügyfeleik számára is, a kényelemről nem is beszélve, ami az egyik legnagyobb motivációja az online ügyintézésnek. Az online szerződéskötéssel a pénztárak optimalizálni tudnák az akvizíciós költségeket. Ez ugyan felveti a kérdést, hogy mi lesz a több ezer lakástakarék területen mozgó üzletkötővel, de a Pénzcentrum cikke alapján nekik lehetőségük lenne akár más pénzügyi termékek értékesítésével foglalkozni.
 

Mivel lehet meggyőzni az ügyfeleket?
 

Ahogyan fentebb már említettük, a hazai lakosság körülbelül 13 százalékának van élő LTP szerződése, ami azt jelenti, hogy a piac még bőven rejt magában lehetőséget; a kérdés, hogy a pénztárak ki tudják-e ezeket aknázni az állami támogatás nélkül.Arra számíthatunk, hogy a következő időszakban visszaesik majd a szerződéskötések száma az elmúlt évekhez képest, ami azt jelenti, hogy a volumen és margin is csökkenni fog.A kérdés, hogy a kettő hatásaként a pénztárak el tudnak-e érni akkora bevétel tömeget, hogy az fedezni tudja a fix költségeiket, amivel eddig is küzdöttek.
 

A Fundamenta lépett elsőként a lakástakarékpénztárak közül
 

Az állami támogatás megszűnése különösen a Fundamenta számára jelent kihívást, mivel a pénzintézet fő profilja a lakástakarékszerződések kötése. A Bank360 információi szerint úgy tűnik, hogy ők lépik meg először a változást, ami azt jelenti, hogy 5 százalékos jóváírást adnak leendő ügyfeleiknek a befizetések után. A minimális megtakarítási idő a tervek szerint 6 év lesz, melynek végén fix 2,9 százalékos kamattal juthatunk hitelhez.
 

Felmerül a kérdés, hogy ez elegendő lesz-e ahhoz, hogy az ügyfelek számára vonzóvá tegye a megtakarítás ezen formáját, illetve, hogy az ügynöki hálózatok részére képes lesz-e fizetni kellően motiváló jutalékot. A Fundamenta által kidolgozott termék jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jóváhagyására vár. Feltehetően az Erste és az OTP lakástakarékpénztárai is hasonló lépésen dolgoznak, de még nem nyilatkoztak ebben a témában.
 

A gyors reakció mindenképpen előnyére válik a piacnak, mivel az állam által preferált lakáscélú támogatások és megtakarítási formák a lakástakarékpénztárakkal összehasonlítva sokkal szűkebb rétegek számára elérhetőek. A NOK-nál (Nemzeti Otthonteremtési Közösség) összegyűjtött összegből csak új ingatlant lehet vásárolni, emellett az is bizonytalan, hogy a szerződésben szereplő futamidőn belül mikor jutunk ingatlanvásárlási joghoz. A NOK-ról itt olvashatsz bővebben.
 

A CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) esetében már kilátásban van a bővítés: a tervek szerint a kétgyerekes családok számára elérhetővé teszik a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a háromgyermekes családok számára pedig az elérhető hitelösszeget emelik meg 15 millió forintra. A kedvezményes, fixen 3 százalékos kamatozású hitelt viszont csak azok a családok vehetik fel, akik új ingatlanra fordítják az összeget, így azok, akik használt lakást szeretnének venni, vagy felújításban, bővítésben gondolkodnak, elesnek ettől a lehetőségtől. Még több információ a CSOK-ról.
 

Ha lakásvásárlás előtt állsz, és lakáshitelt is vennél fel a céljaid eléréséhez, hasonlítsd össze az aktuálisan elérhető legkedvezőbb banki ajánlatokat a Bank360 Lakáshitel Kalkulátorával!