Milyen jövedelempótló biztosítást válasszak?
Milyen jövedelempótló biztosítást válasszak?
A jövedelempótló biztosítás egy állásvesztés, vagy hosszan tartó keresőképtelenség esetén fizető kockázati biztosítás, ami akkor térít, ha az egyik vagy akár mindkét káresemény egyidejűleg fennáll.
Ezekre érdemes a szerződéskötés előtt odafigyelni
A jövedelembiztosításnál az egyik legfontosabb, amire érdemes odafigyelni az a várakozási idő. Ez általában 90 és 180 nap között van, és ebben az időszakban a biztosító még nem szolgáltat, hiába veszítjük el az állásunkat vagy válunk keresőképtelenné.
Várakozási időt azért szab meg a biztosító, hogy elkerülje azokat az eseteket, amikor olyan események miatt szerződnek a biztosítottak, amelyekről már tudnak. Természetéből fakadóan ugyanis a biztosítás csak olyan eseményekre köthető, amelyeknek a bekövetkezése nem biztos, enélkül ugyanis veszélybe kerül a kockázatközösség, végső soron pedig a biztosító működése. Ebben az esetben tehát a várakozási idő azt segíti elő, hogy ne a már ismert és hamarosan bekövetkező keresőképtelenség vagy munkanélküliség miatt kössék meg a biztosítást a fogyasztók.
Érdemes ezen felül odafigyelni még a belépési életkorra is, ettől függ ugyanis, hogy hány évesen lehet megkötni a szerződést. A munkanélküliségi fedezet esetén továbbá azt is érdemes ellenőrizni, hogy megfelel-e a munkaviszonyunk a biztosítási feltételeknek. Ilyen feltétel például a legtöbb helyen a legalább 30 órát elérő munkaviszony.
Mennyi ideig fizet a biztosító?
Egy rövid, általában 2 hónapos önrészt követően kezdődnek a biztosítók szolgáltatásai az állásvesztést vagy a keresőképtelenné válást követően. Azaz, nem a munka elvesztése vagy a betegállományba kerülés pillanatában, hanem két hónappal utána kezdődik a térítés. A legtöbb szolgáltatónál ezt követően a térítési idő általában legfeljebb 6-10 hónap körül van, de ez nem egységes. Utánajártunk, jelenleg milyen jövedelempótló biztosítások közül lehet választani.
Az NN Biztosító és a Bank360 közös csoportos személybiztosításában négy csomag érhető el, ami havonta 50 és 200 ezer forint közötti biztosítási összeget jelent. Az életbiztosítási csomaggal együtt megkötve a fizetendő díjból 10 százalék kedvezmény jár. A legmagasabb havidíjú, Prémium csomag igénybevételénél a kifizetés maximuma káreseményenként eléri az 1,2 millió forintot.
Munkanélkülivé válás és tartós keresőképtelenség esetén is két hónap a várakozási idő a biztosítónál. Utóbbi esetén érdemes figyelembe venni, hogy egyszerre nőnek meg a betegség és a sok esetben felmerülő magánegészségügyi ellátás következtében a kiadásaink, miközben a jövedelmünk jelentősen csökken.
A Budapest Banknál elérhető, BNP Paribas Cardif által szolgáltatott biztosításában két opció közül lehet választani. A drágább csomagot csak akkor igényelhetjük, ha a keresetünk eléri a nettó 150 ezer forintot. Munkanélküliség és keresőképtelenség esetén is azonos a kifizetés összege.
Az OTP Banknál a Groupama biztosítása érhető el, amely egy összegben fizet, ha a szerződő munkanélkülivé válik. Keresőképtelenség esetén azonban, ahogy a piac többi szereplője is, havi utalással szolgáltat. Ez utóbbi a választott biztosítási csomagtól függően lehet 25, 50, illetve 100 ezer forint.
Az Aegon biztosítását kínálja a Tesco, amelynek két csomagja van és az egyedisége, hogy az első hónapban duplán fizet. Ezt a biztosítást az is igénybe veheti, aki nem rendelkezik 30 órát elérő munkaviszonnyal, de ebben az esetben csak a keresőképtelenségi fedezet lesz érvényben.
Abból a szempontból rendhagyó az Erste Banknál elérhető Union biztosító ajánlata, hogy a termékük rezsifókuszú. A havi fix összegek mellett azonos összeghatárig megtérítik a biztosított közüzemi számláit is, ha azok Erste bankszámláról vagy állandó átutalási megbízással, vagy csoportos beszedési megbízással valósulnak meg.
Mikor nem fizet a biztosító?
Mindig érdemes előre tájékozódni, hogy milyen esetekben tagadhatja meg a biztosító a kifizetést. A feltételek szolgáltatónként eltérhetnek, általánosságban elmondható azonban, hogy a következő esetekben hiába várjuk a pénzt:
- ha a munkaviszony próbaidő alatt szűnik meg,
- ha munkaviszony határozott idejű vagy tartamú volt és úgy ér véget,
- ha a szerződéskötéskor már meglévő betegségből adódó keresőképtelenség áll elő,
- ha a távozás közös megegyezés alapján történt (gyakran kivétel ez alól az átszervezés, létszámcsökkentés vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése), illetve
- ha a keresőképtelenség anyasággal kapcsolatban következett be.