Százezrek szabadulnak rá a magas fordulatszámon pörgő ingatlanpiacra, jobbára releváns lakásvásárlási tapasztalat nélkül. Sokuknak számtalan ismeretlen költségtétel is szembe jöhet, amivel előzetesen nem kalkuláltak. Ha az alábbiakból akár csak egy is ismeretlen, már érdemes átböngészni a posztot: értékbecslés, vagyonszerzési illeték, közjegyzői díj, hitelfolyósítási díj, ügyvédi díj, rejtett hibák.
 

Az átlagember – hacsak nem befektetési szándékkal kereskedik az ingatlanokkal – életében csak néhányszor vesz lakást, azt is akár évtizednyi különbségekkel. Hiába van valakinek rutinja 1-2 ingatlanvásárlás után, változnak az idők, a szabályok és a költségek is.
 

Ha új lakásra vágyunk, érdemes alaposan utánajárni, hogy pontosan mennyi pénzre van szükségünk a vásárláshoz, hiszen a vételár fölött számos olyan kiadás vár még ránk, amelyekkel sokan nem kalkulálnak. Nagyon jó, ha megvan a tőke a lakásvásárláshoz, de ha hitel kell, akkor a rengeteg papírmunka mellé költségtételek is járulnak. Ilyen például az ingatlan értékbecslés díja (pár tízezer forint), a hitelfolyósítás díja (amely a százezret is meghaladhatja), vagy a legközelebb épp most nyáron emelkedő, a bankkal kötött szerződések közokiratba foglalásáért felszámolt közjegyzői díj. Még ha ezeket részben vissza is térítik akció keretében a bankok, akkor is érdemes velük számolni, hiszen ezek mind olyan tételek, amelyeket előre ki kell fizetni és együttesen több százezres kiadást jelenthetnek.
 

Ha a lakásvásárláshoz szükséges összeget előteremtettük és megvan a kiszemelt ingatlan is, ideje ügyvédhez fordulnunk. Az ügyvédek az elmúlt évek ingatlanboomja miatt a korábbi 1% helyett már alacsonyabban, 0,6-0,8 százalékos megbízási díjért is elvállalják az adásvétel lebonyolítását, de az emelkedő árak miatt összességében ez is százezres tétel. Ráadásul ez is azok közé a költségek közé tartozik, amelyet rögtön a projekt elején, a foglalóval együtt ki kell fizetni. Emellett az adóhivatal is kiszabja a vagyonszerzési illetéket a lakásvásárlást követően, ami jelenleg főszabály szerint a vételár 4 százaléka, így csak ez a két tétel elérheti együttesen a milliós összeghatárt.
 

A költözés rögtön egy újabb kiadás, ami rögtön az ingatlanvásárlás után éri a vevőt, nem beszélve az esetleges új bútorok és konyhagépek beszerzéséről, ha úgy ítéljük meg, hogy a régiek közül néhány megérett a cserére. Egyszóval a birtokba vétel lelkileg felemelő, de a kulcsok átadásával még egyáltalán nem ér véget a munka és a pénzköltés. Akármilyen jó állapotú is a lakás, amit választottunk, szinte mindig van mit csinálni ahhoz, hogy tökéletesen otthon érezzük magunkat. Ez szintén komoly anyagi ráfordítást igényelhet. Apróbb átalakítások, felújítások, akár csak a festés vagy a burkolás és fürdőszoba-felújítás is elvihet félmillió forintot a családi kasszából.
 

És ha végre minden kész, még mindig találkozhatunk olyan kellemetlenséggel, ami nem várt kiadással járhat, ilyenek tipikusan a rejtett hibák. Noha az adásvételi szerződések általában tételesen rögzítik a szavatosság részleteit, ha nagyobb hibára derül fény, azt a vevőnek jó eséllyel még azelőtt ki kell javíttatnia jelentős költségért – ilyen például a szigetelés, víz- vagy áramvezeték komplett, sürgős cseréje -, mielőtt az árát hosszú egyezkedést vagy pereskedést követően sikerül behajtania az eladón.
 

Bár ideális esetben ezek a rejtett költségek külön-külön nem feltétlenül viselik meg a pénztárcánkat, a sok kicsi sokra megy elvén könnyen kimerülhet a családi kassza, ha nem terveztünk velük. Ha egy szakembert kérdezünk erről, Besnyő Márton, a Sberbank lakossági termékfejlesztési vezetője azt mondja: „Sokan választanak valamilyen személyi kölcsönt lakásvásárláskor a felmerülő plusz költségek fedezésére, hiszen ezek már gyorsan és kedvező feltételek mellett segítenek áthidalni az átmeneti pénzhiányt. Ráadásul a kölcsönt sok banknál már online (video azonosítással) is igényelhetjük, a bankfiókba be sem kell mennünk. A legjobb kamat árgarancia mellett a Sberbanknál akár 10 millió forintos kölcsön is igénybe vehető.”