Mikor és miért érdemes egy vállalkozásnak hitelt felvennie? Hogy tudja kiszámolni, mikor éri meg egy fejlesztést, beruházást végrehajtani hitelből? Milyen szempontokat célszerű szem előtt tartani a döntés előtt? Mit érdemes kiszámolni? A vállalati hitelezés főbb kérdéseinek járt utána a Bank360.hu.

Ha egy vállalkozás hitelt akar felvenni, a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Választhat piaci hiteleket, támogatott hiteleket, speciális, célzott programokat. Az egyes vállalkozói hiteltípusokról a Bank360.hu is részletesen írt már, ami segít kiválasztani a legjobb megoldást, a legolcsóbb vagy a vállalkozás számára legkényelmesebb hitelt. De még mielőtt a kondíciók mentén összevetnénk az egyes ajánlatokat, érdemes kicsit távolabbról indulni. 

Mire kell a hitel?

A piacon számos hiteltípus található, például folyószámlahitel, beruházási hitel, forgóeszközhitel vagy lombardhitel. Első körben azt kell tisztázni, hogy pontosan mire is kell a pénz. Nem biztos ugyanis, hogy a hitelfelvétel lesz a legjobb megoldás - vagy ha igen, akkor is jelentősen befolyásolhatja a döntést a pontos helyzetfelmérés.

Alapszabály, hogy működésre, pontosabban a rossz működés kompenzálására nem szerencsés hitelt felvenni. Ez esetben ugyanis nem a problémát oldja meg a cég, csak tünetet kezel. Bármilyen hitelfelvételről legyen is szó, először a vállalkozás pénzügyeit kell rendbetenni.

Ha például a cég szerződésállománya alapján biztosított a stabil működés, a cég mégis folyamatosan likviditási gondokkal küzd, logikusnak tűnik egy folyószámlahitel igénylése. Ezzel a hitellel kiküszöbölhetők a likviditási feszültségek, vagyis például az, hogy a költségek rendszeresen jelentkeznek (munkabér, rezsi, rendszeres fizetésű szerződések), miközben a bevétel hektikusan érkezik, mondjuk negyedévente, félévente nagyobb hullámokban.

Biztos, hogy kell?

De lehetséges, hogy csak a késedelmes fizetésű partnereket kell kicsit noszogatni, és máris kiegyenlítettebb lesz a bevételi oldal. Vagyis lehetséges, hogy a bevételek hullámzó alakulásának oka nem az adott szektor sajátossága, hanem a szerződéses partnerek hanyagsága. Ha a cég komolyan veszi ezt, és például fizetési emlékeztetőt vagy akár fizetési meghagyást küld partnereinek, akkor a likviditási helyzete sokat javul. És máris nem lesz szükség a hitelre - vagy a tervezettnél jóval kisebb összegben.

Hasonló a helyzet bármilyen hitel esetében. Először a cég pénzügyi, működési helyzetét kell áttekinteni és rendezni - lényegében ki kell gazolni a kertet, mielőtt ültetni kezdenénk. Így lehet felmérni, hogy a cégnek valójában milyen forrásra van szüksége, illetve milyen kötelezettséget vállalhat magára.

Mi a cél?

A következő kérdés, amit meg kell válaszolni: mit várunk a hiteltől? Erre nem mindig egyszerű a válasz. Mert hát mit várnánk? Pénzt, amelyet be lehet fektetni. Ez azonban még kevés a jó döntéshez. Azt kell tisztázni, mit akar a cég a forrással. Milyen változásokat remél attól, hogy felhasználja  forrást?

A legtöbb esetben erre az a válasz, hogy növelni akarja az árbevételt. Uniós támogatású hiteleknél sok esetben plusz munkavállalókat is be kell állítani, vagyis bővíteni kell a kapacitást és a létszámot egyaránt. 

Az árbevétel önmagában nem elég

Ez azonban önmagában nem sokat ér. Természetesen a foglalkoztatotti mutatók javulása örömteli, de a cég működése szempontjából egyáltalán nem biztos, hogy van értelme. Az árbevétel növelése önmagában ugyanis nem ér sokat. Ha a beruházás következtében 20 százalékkal nő az árbevétel, mert 100 talicska helyett 120 talicskát tud legyártani a cég, de semmilyen strukturális átalakítás nem történik a cégben, akkor a költségek is ennyivel nőnek (vagy többel, ha például avul a technológia). 100 talicska után 80 egység lesz a költség, 120 talicska után 96. 

A nap végén tehát a nagy erőfeszítés eredménye valamekkora növekedés. Ez a növekedés, a plusz profit azonban korlátos. Nem tud magasabb lenni, mint a bevétel növekedése, hiszen alapvetően nem változott semmi a cégben, csak több talicska jön le a szalagról. Kevesebb viszont lehet, hiszen ha emelkednek a bérköltségek, nehézkessé válik a szállítás, az mind mind kikerülhetetlen pluszköltséget jelent.

A profitot kell növelni

Mi a helyzet akkor, ha a hitelt inkább a hatékonyabb működés elérésre fordítja a cég? Ez esetben ugyanúgy 100 talicskát gyárt majd, de sokkal hatékonyabban. Vagy a talicskagyártó gépsor működése kerül kevesebbe, vagy kevesebb alkalmazottal tudja elérni ugyanazt a teljesítményt, mindegy is. Az a lényeg, hogy a 100 talicska előállítási költsége korábban 80 egység volt, a fejlesztést követően viszont 70, akkor a cég működése stabilabb lesz. Jobban tudja majd kezelni a nem várt költségnövelő eseményeket, likvidebb lesz. 100 talicska után 30 egység lesz a profit a korábbi 20 helyett. És ha lassan majd emelni kezdi a gyártási kapacitást, akkor 120 talicskánál már 24 helyett már 36.

Vagyis a puszta árbevétel növelése helyett sokkal fontosabb szempont, hogy a vállalkozás működése stabilabb legyen, jövedelmezősége, a termelt hozzáadott érték emelkedjen, reagáljon a legújabb technológiai és piaci változásokra és újításokra. 

Megéri?

Ezzel együtt sem érdemes fejest ugrani egy hitelbe. Mielőtt a hitelfelvétel mellett döntene a cég, ki kell számolnia, hogy a várakozásait alátámasztják-e a számok. Itt azt kell megnézni, hogy a felveendő hitel költségét ki tudja-e majd termelni a várható eredmény. A terveket úgy kell összeállítani, hogy a növekmény, amit a cég remél például egy beruházás, fejlesztés következtében, nagyobb legyen, mint a hitel költsége. 

A hitel költségét viszonylag könnyű kiszámolni, ezt mutatja a THM. A kérdés tehát az, hogy a beruházás, fejlesztés révén elért előny több lesz-e, mint a hitel THM-e. Ha a hitel THM-e mondjuk 5 százalék, akkor a vállalkozásnak ennyivel kell növekednie ahhoz, hogy megérje az ügylet, ha a THM 8 százalék, akkor ennyivel és így tovább.

Becslés

De hogyan lehet megbecsülni a várható növekedést? Ez nem könnyű feladat, pedig ezen áll vagy bukik az egész ügylet sikere. Kiindulásként segítséget nyújthat az általános gazdasági környezet, az adott szektor jövedelmezősége, illetve az adott régió, térség helyzete. Ha a szomszéd város talicskagyártó üzeme, amely nagyjából a mi cégünkhöz hasonló fejlettségű és méretű 2 százalékos bővülést ért el, a mi hitelünk THM-e pedig 12 százalék, akkor nekünk 12 százalékot kéne bővülni ahhoz, hogy ezt kitermeljük. De mennyi erre az esély? Valószínűleg nagyon kevés. 

Kiemelten fontos, hogy jól fel tudja mérni egy vállalkozás a fejlesztések, beruházások várható eredményét. Nem a vágyakat kell itt sorba venni, hanem a realitásokat. Ha túlbecsüli a várható eredményt, akkor a hitel soha nem fog megtérülni. Emiatt kell alaposan meggondolni az olyan beruházásokat, amelyekhez nem kapcsolódik közvetlen megtérülés - például az irodaház újra bútorozása vagy újabb céges személyautó vásárlása tipikusan ebbe a kategóriába tartozik.

Támogatott hitelek

A támogatott hitelek lényege éppen az, hogy a kamat a lehető legalacsonyabb, az NHP Hajrá esetében legfeljebb 2,5 százalék, de vannak akár nulla százalékos támogatott hitelek is. Ezeknek költségét jóval könnyebb kitermelni, ezért lehet gazdaságélénkítésre használni az olcsó hiteleket. 

Ezzel együtt fontos, hogy azért, mert valami olcsó és kedvező feltételekkel vehető igénybe, még nem biztos, hogy igénybe is kell venni. Vagyis vonzó lehet egy alacsony költségű hitel, de csak ezért nem szükséges felvenni. Csak akkor, ha valóban építeni, bővíteni és fejleszteni tudjuk a vállalkozást méghozzá úgy, hogy az az eredményben is meglátszik.