Az év elején jelentős újításként jelent meg a piacon a száz százalékig digitális hitelügyintézés. A hiteligénylés egyre gyorsabb és egyszerűbb folyamattá vált, és a bankok kénytelenek voltak alkalmazkodni az igényekhez. Ha az egyik szereplő előrukkolt egy megoldással ami egy-két napra rövidíti a személyi kölcsön igénylését és bírálatát, akkor idővel a többi szereplőnek is lépnie kell. Márpedig a gyorskölcsönök esetében ez történt, így a személyi kölcsönt nyújtó bankok lépéskényszerbe kerültek.

Mára elképzelhetetlen, hogy egy ügyfél ne tudjon egy-két napon belül személyi kölcsönhöz jutni, de az igazán nagy áttörés a napon belüli, a lényegében azonnali ügyintézés. Mindez persze csak álom egy lakáshitel vagy bármilyen jelzáloghitel esetében. Több bank is kidolgozta a digitális igénylés rendszerét, sőt akár a szerződéskötés is megoldható videoazonosítással, ám egyetlen tényező mégis hátráltatja a villámgyors ügymenetet. Ez pedig az ügyfél anyagi helyzetének vizsgálata.

Keresetigazolás, de honnan?

A munkáltatói igazolást ki kell kérni, be kell szerezni, majd azt be kell mutatni a banknak. Ez jelentősen megakasztja az egyébként gördülékeny ügyintézést. Ugyanakkor könnyű belátni, hogy a jövedelemigazolás elengedhetetlen feltétele a kölcsön bírálatának. Erre dolgozták ki az úgynevezett elektronikus keresetigazolást.

Ennek lényege, hogy a bank a NAV által nyilvántartott adatbázis alapján kap igazolást arról, hogy a hitelt igénylő rendelkezik a megjelölt jövedelemmel. A NAV igazolása bombabiztos, hiszen azt nem lehet manipulálni, meghamisítani, az adatot az ügyfél kéri le és a NAV szolgáltatja, az ügyfél pedig beállíthatja, hogy melyik bank férhet hozzá az adathoz.

Nagyra nőtt a kis kockázat

Egyetlen kicsiny kockázata van ennek a rendszernek: míg a munkáltatói igazolást a munkaadó annak tudatában állítja ki, hogy az alkalmazottját biztosan foglalkoztatja és foglalkoztatni is fogja, a NAV csak azt látja, hogy az ügyfél megkapta a bért. Ráadásul mindezt nagyjából két hónap késéssel látja - a NAV a bér után fizetendő adók és járulékok alapján rendelkezik információval, ez azonban nem valós idejű adat.

Alapvetően ez nem jelent kiemelt kockázatot, ám a koronavírus miatt jelenleg nem az általános helyzetből kell kiindulni. A statisztikák szerint több százezer munkavállaló veszítette el az állását március-áprilisban. Ez az adat azonban a NAV rendszerében csak két hónapos csúszással jelenik meg. Vagyis ha egy bank lekéri egy személyi kölcsön esetében a NAV-tól az elektronikus keresetigazolást, akkor májusban a márciusi adatot fogja látni. 

Aligha lesz népszerű

Ez pedig a korábbi állapottal összehasonlítva óriási kockázatot jelent a bankok számára, hiszen a becslések szerint a munkavállalók 7-9 százaléka veszíti el az állását a vírus okozta leállás miatt. Vagyis az ilyen, digitális hiteligénylések esetében nagyon magas lett annak a lehetősége, hogy a két hónappal korábbi állapot egészen más, mint az aktuális. Ez azt jelentheti, hogy a gyorsított hiteligénylés a vírus miatt még azelőtt kudarcba fullad, hogy egyáltalán széles körben ismertté vált volna.