Kezdjük a legfontosabbal: október 31-ig lehet még fizetni a régi 500-assal, december 31-ig pedig a régi 10 ezres bankjeggyel. Mindkét bankót el lehet még sütni a bankfiókokban és a Postákon további három éven át. 2027-ben az első kék színű, Mátyás királyos ezres - ezen még nincs fémszínű csík, csak valamilyen sárga sáv - átváltási ideje jár le. Ebből a bankóból azóta már a harmadikat fogyasztjuk, a második széria 2038-ig lesz átváltható a jegybankban és még két évig fogadják el a Postán és a bankfiókokban.

A bankok és Posták még egy évig fogadják el a régi, narancssárga 20 ezrest, a lila ötezrest és az első szériás kétezer forintos bankjegyet. Azt nem tudni, hogy ha ezek a váltások lepörögnek, hány év múlva jön a jegybank következő pénzcsereprogramja.

Folyamatosan cserélődnek a bankók

A bankjegycsere folyamatos, a jegybank időről-időre megújítja és korszerűbbé teszi azokat, hogy a hamisítóknak minél nehezebb dolga legyen. A legtöbb ráncfelvarráson az ezres esett át, a régi zöld Bartók mellett ugyanis két bevont Mátyás király is várja a maga átváltási határnapját. Az esetek többségében a régi bankjegyeket egy újabb, korszerűbb verzió váltja. Az MNB bankjegycsere programjának keretében az elmúlt években minden címlet megújult, ezek egységes biztonsági elemeket kaptak, néhányuknak a színe is más lett.

Egyetlen bankjegy van, amelyik az elmúlt húsz évben nem volt ilyen szerencsés, ez a 200-as – ezt megelőzően az 50-es, 20-as és 10-es is bankjegyként volt forgalomban. A Károly Róberttel díszített 200 forintos bankjegyet 2009-ben vonták be, azóta csak érme formájában maradt fenn fizetőeszközként a kisebb címletekhez hasonlóan.

Bankba is lehet vinni

A szabályok szerint a bevont bankjegyekkel nem lehet már fizetni, azt nem fogadják el fizetőeszközként. Ezt követően még három évig ugyanakkor bármely Posta és bármely bankfiókban beváltják a bevont bankjegyeket – a bank dönthet úgy, hogy ezt követően is elfogadja befizetéskor vagy átválthatja, de erre csak három évig kötelezhető. Az érméket csak egy évig váltják be, ennek oka az, hogy ezek gyorsabban cserélődnek, így minden bizonnyal hamarabb kikopnak a forgalomból – nem mellesleg pedig jóval macerásabb a kezelésük.

A jegybank húsz évig vár

Ha a bevonást követő három év után is rábukkanunk a nagymama befőttes üvegeiben egy köteg bankjegyre, akkor sincs ok az aggodalomra. Az MNB a bevonást követő húsz évig ugyanis még átveszi és beváltja azt. Beszűkíti ugyanakkor a lehetőségeket, hogy erre kizárólag a jegybank lakossági pénztárában van lehetőség, vagyis a pesti belvárosban.

Sok esetben ez nem opció, hiszen senki sem akar órákat utazni egy tekercs ezres miatt. Ez esetben akár levélben is fel lehet adni a bevont bankókat. Ez esetben értéknyilvánítást kell kérni a Postán, ami természetesen nincs ingyen. Tízezer forint értékig 535 forint a díj és sávosan emelkedik, 150 ezer forint felett 9980 forintot kell fizetni. Ha így adjuk fel a bevont bankókat, kérhetjük, hogy a jegybank utalással teljesítse az átváltást, így legalább a visszaküldés díját nem kell megfizetni.

Arra nézve nincs megkötés, hogy legfeljebb hány darab vagy milyen névértékű bankjegyet lehet egyszerre átváltatni.

Búcsú Bélától és Endrétől

Egy korszaknak lesz vége 2019. szeptember elsején: ekkor lehet utoljára beváltani a Bartók Bélával díszített ezer forintos és az Ady Endre fémjelezte ötszázas bankjegyeket. Ezeket még 1999-ben vonták be, de egészen szeptemberig a Magyar Nemzeti Bank még névértéken beváltja a megmaradt bankjegyeket. Azért lesz ez egy korszak vége, mert ezek voltak az utolsó bankjegyek, amelyeken nem király, fejedelem vagy egyéb politikus szerepelt, hanem művész.