Lakáshitel körkép 2019

Lakáshitel körkép 2019 első félév: kevesebb szerződés, magasabb hitelösszeg

Lakáshitel körkép 2019

Lakáshitel körkép 2019 első félév: kevesebb szerződés, magasabb hitelösszeg

Vrazsovits Rita
2019-10-21 Frissítve: 2022-01-18
2019-10-21 Frissítve: 2022-01-18
5355048

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első félévre vonatkozó lakossági lakáshitelezésre vonatkozó tanulmányát. Ebből kiderül többek között, hogy több lakáshitelt folyósítottak a bankok, mint tavaly ugyanebben az időszakban, viszont csökkent az államilag támogatott CSOK hitelek aránya a nagy egészhez képest. Lakáshitel körképünket a KSH összeállítása alapján készítettük el. 

 

Folytatódik a bővülés

 

A tavalyi évhez képest 4,9 százalékkal nőtt a lakáshitel állomány Magyarországon, 2019. június végén elérte a 3488 milliárd forintot. Ebből 575 milliárd forintot tesznek ki az államilag támogatott lakáscélú hitelek (CSOK), 2913 milliárd forintot pedig a piaci kamatozású lakáskölcsönök. 

 

Az államilag támogatott hitelek - ilyen például a CSOK és a Falusi CSOK -  állománya 2009 óta csökkenő tendenciát mutat, 2019. június végén 575 milliárd forint volt, ezzel párhuzamosan viszont a piaci hitelek állománya évek óta növekszik. Ez a növekvő tendencia elegendő ahhoz, hogy a lakásállomány összességében is növekedni tudjon.

 

A hitelállomány mellett azonban érdemes megnézni állomány szinten a szerződések számát is, mivel az államilag támogatott és a piaci lakáshiteleket is figyelembe véve kevesebb van belőlük, mint 2018 végén. Hogyan történhet meg, hogy csökkent a szerződések száma, de nőtt a kihelyezett összeg? Ennek egy logikus magyarázata van, mégpedig az, hogy az elmúlt időszakban megnőtt a szerződéses összeg a lakáshiteleknél - ez a kedvező kamatkörnyezettel és a magas ingatlanárakkal magyarázható elsősorban. 

 

Erőre kapott a CSOK 2019 első felében

 

2018 második félévéhez képest a piaci kamatozású lakáshitel kihelyezés minimálisan csökkent, 421 milliárd forintról 418-ra. Az állami támogatással igényelhető lakáshitelek viszont az elmúlt időszakra jellemző csökkenés után új erőre kaptak: 2018 második félévben 28 milliárd támogatott hitelt folyósítottak a hitelintézetek, az idei év első felében pedig már 41 milliárdot. Ez részben annak köszönhető, hogy 2018 második felétől 10 millióról 15 millió forintra nőtt meg a maximálisan igényelhető CSOK hitel összege.

 

Nemcsak a kihelyezett hitelösszeg nőtt 2018 második félévéhez képest az állami támogatott lakáshiteleknél, hanem a szerződések száma is. Tavaly július és december között 3581 szerződés született, idén január és június között 4047. Ez a szám még mindig jócskán elmarad a 2017-es számoktól, amikor a második félévben közel 7000 szerződést kötöttek az ügyfelek, államilag támogatott lakáshitelre.

 

A Bank360 várakozásai szerint 2019 második felében is hasonló ütemben fog növekedni az államilag támogatott hitelek forgalma, ugyanis július 1-től a kamattámogatott CSOK hitel nemcsak új, hanem használt lakáscélra is igényelhető, ezenkívül elindult a falusi CSOK is, ami szintén népszerű támogatási forma.

 

A piaci kamatozású lakáshiteleknél idén megfordult a trend. Az elmúlt két évben folyamatosan nőtt a szerződések száma, az első félévben viszont közel 5 ezerrel kevesebb szerződést kötöttek az ügyfelek. 

 

Mennyien veszik igénybe az államilag támogatott lakáshiteleket?

 

Az állam minden lehetséges fórumon népszerűsíti a Családvédelmi akciótervet, így nem véletlen, hogy a tavalyi mélypont után elkezdett emelkedni a szerződések száma. Ennek ellenére ha az összképet nézzük, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt két évben majdnem 50 ezerrel csökkent az államilag támogatott lakáshitel szerződések száma. 2017 első felében még több mint 200 ezer szerződés élt, 2019 első felére ez a szám 157 ezerrel csökkent. Az államilag támogatott lakáshitel állomány 657 milliárd forintról 575 milliárd forintra csökkent, ami azt eredményezte, hogy az össz lakáshitel állományból már csak 16 százalékot tesznek ki az államilag támogatott hitelek.

 

Magasabb hitelösszegek, növekvő kockázat?

 

2013 óta folyamatosan nő a lakáshitelek átlagos szerződéses összege. 2013-ban az államilag támogatott lakáshitelek átlagos összege 5 millió forint volt, ez 2019 első félévére megkétszereződött; 10,2 millió forint volt az engedélyezett lakáshitel összeg. 

 

A piaci kamatozású lakáshiteleknél is az emelkedő tendencia volt a jellemző, 2013 óta több mint kétszeresére nőtt az átlagos hitelösszeg - 3,6 millió forintról 9 millió forintra. Ha együtt számolunk a piaci és az államilag támogatott hitelekkel, akkor az átlagos hitelösszeg 9,1 millió forint. 

 

Érdekesség, hogy 2001 és 2006 között magasabb volt az átlagos hitelösszeg az államilag támogatott lakáshiteleknél, 2007-ben azonban fordult a kocka - ekkor már magasabb összegű szerződéseket kötöttek az ügyfelek piaci kamatozású hitelekre. 2011-ig folytatódott ez a tendencia, utána ismét az állami támogatott hitelek összege volt magasabb, egészen mostanáig - kivéve 2018-at, amikor az első és a második félévben is átlépte az államilag támogatott hitelek engedélyezett összegét a piaci lakáshitel összege.

 

A Bank360.hu látogatók többsége legalább 10 millióval számol

 

A Bank360 lakáshitel kalkulátor segítségével havonta több ezer látogató választ hitelt. Megnéztük, hogy mekkora hitelösszeget választ a többség, amikor beállítja a kalkulátort, és az eredményekből az látszik, hogy az elmúlt fél évben a többség 10-15 millió forint közötti hitelösszeggel kalkulált. Sokan keresik a kedvező ajánlatokat 5-10 millió forint közötti hitelösszegre is.

 

Fogynak a problémás hitelek

 

A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan javul, a 2016. évi 89 százalékról 2018 végére 95 százalékra emelkedett. 2019 első felében még tovább javult ez az arány, már csak 3,2 százalék a nem teljesítő kitettség. A nem teljesítő hitelek száma 2019 közepére az előző év végi 34 ezerről 21 ezerre csökkent.

 

A biztonságos hitelezést az utóbbi években a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is segítette:

 

  • szigorította a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (JTM) vonatkozó szabályokat: 2018. október 1. óta a bankoknak a kamatperiódus hosszát is figyelembe kell venniük, amikor kiszámolják a jövedelemhez képest a bevállalható havi törlesztőrészletet,

  • 400 ezer forintról 500 ezerre nőtt a magas jövedelem határa,

  • több banknál elindult új termékként a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel.

 

Azt is érdemes megjegyezni, hogy devizaalapú lakáshitelt a bankok egyáltalán nem folyósítottak az első félévben.

Promóció

Ne maradj le semmiről, iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!