A munkanélküliség az egyik legkétségbeejtőbb helyzet, amivel találkozhatunk. Lehet, hogy egyik pillanatról a másikra kerülünk kilátástalan helyzetbe: elveszítjük a munkánkat, miközben a számlákat fizetni kell, és a gyereknek is pont most kell új cipő. Mit tehetünk ebben a helyzetben, amikor sokunk feje felett lebeg a munkanélküliség réme a koronajárvány miatt? Milyen lehetőségünk van, milyen módon juthatunk valamekkora jövedelemhez? Ami szóba jöhet: költségvetés áttekintése, álláskeresési járadék és jövedelempótló biztosítás.

Kárfelmérés, mérlegelés

A felmondás átvétele után az a legfontosabb, hogy az első kétségbeesés után gondoljuk végig a helyzetünket. A felmondási idő alatt kaphatuk egy kis időt, hogy felmérjük a munkaerőpiaci helyzetet, saját képességeinket és lehetőségeinket. Ha huzamosabb ideig dolgoztunk az adott munkahelyen, végkielégítéssel is számolhatunk, illetve elképzelhető, hogy közös megegyezést ajánl fel a cég. Utóbbi esetben általában jobb ajánlatot, vagyis több pénzt kaphatunk, ám a közös megegyezéssel lemondunk minden további munkajogi követelésről, azaz nem indíthatunk munkaügyi pert - ha ez valamilyen módon szóba kerülne vagy indokolt lenne, ezt érdemes mérlegelni. 

A végkielégítés, hacsak a munkaszerződésünk másként nem rendelkezik legalább három év munkaviszony esetén egyhavi, legalább öt év esetén kéthavi, legalább tíz év esetén háromhavi, legalább tizenöt év esetén négyhavi, legalább húsz év esetén öthavi és legalább huszonöt év munkaviszony esetén hathavi távolléti díj összege. A távolléti díj alapesetben megegyezik a bérrel.

Álláskeresési járadék

Akár kaptunk végkielégítést, akár nem, az álláskeresési járadékra - korábban ez volt a munkanélküli segély - jogosultak lehetünk. Ennek feltétele, hogy az elmúlt három évben legalább 360 napot munkaviszonyban kellett töltenünk, és ebbe nem számít bele a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság. 

Az álláskeresési járadék összege attól függ, hány napot töltöttünk munkaviszonyban az elmúlt három évben. Ha folyamatosan dolgoztunk, akkor jár a munkaerő-piaci járulék alapjának - ez többnyire a bruttó bér - 60 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér összege. Ez az idén bruttó 161 ezer forint. Ha kevesebbet dolgoztunk, rövidebb volt a munkaviszony, akkor arányosan kevesebb pénz jár. A bruttó járadékból csak szja-t és nyugdíjjárulékot kell fizetni, egészségügyi járulékot és munkaerő-piaci járulékot nem. Így a nettó járadék legfeljebb 120 750 forint. Ez 90 napig jár. 

Az álláskeresési járadékot kérelmezni kell a járási munkaügyi központban. Ez azt jelenti, hogy azt nem folyósítják automatikusan és azonnal. Az elbírálás ideje alatt pedig lehetséges, hogy magunknak kell gondoskodni a megélhetésünkről. Ezért a munkanélküliségre felkészülve azzal járunk a legjobban, ha rendelkezünk valamekkora tartalékkal. Lehet, hogy ez csak két hónapra elég, de ebben a kritikus időszakban ez kincset ér.

Aknák, buktatók

Fontos, hogy egyáltalán nem biztos, hogy megkapjuk az álláskeresési járadékot. Ehhez ugyanis több feltételt is teljesíteni kell, amit lehet, hogy nem tudunk vagy nem akarunk teljesíteni. A járadékra például akkor vagyunk jogosultak, ha a vállalkozásunkat se csináljuk. Nem elég szüneteltetni, meg is kell szüntetni azt. Ez sok esetben nem lehet alternatíva, még akkor sem, ha jelentős bevételt nem hoz a vállalkozás. 

A másik, amire számítani kell, hogy a járadékhoz aktívan munkát is kell keresni, és ha mi nem találunk, de a munkaügyi központ igen, akkor azt el kell fogadni. Hiszen elköteleztük magunkat az álláskeresés mellett, ezért nyújt támogatást az állam. Elképzelhető azonban, hogy nem szeretnénk adott munkát elvállalni, mert a munkarend nem megfelelő vagy a munkahely van túlságosan messze, vagy egyszerűen nem akarjuk azt a munkát végezni.

Jövedelembiztosítás

Ha nem kérjük az álláskeresési járadékot, akkor vállalnunk kell azt a kockázatot, hogy akkor sem lesz állásunk, amikor elfogynak a tartalékaink, valamint a munkanélküliségi biztosításunkat sem tudjuk igénybe venni, mert ahhoz is nyilvántartott munkanélkülinek kell lennünk. A jövedelempótló biztosításoknak két fajtája van: a hitelfedezeti és a jövedelembiztosítás. 

A hitelfedezeti biztosítást valamilyen hiteltermékhez kapcsolva lehet megkötni, és a lényege, hogy bizonyos ideig a biztosító átvállalja a hitel törlesztését. Ez esetben a kárfizetést általában nem az ügyfél, hanem egyenesen a bank kapja. A jövedelembiztosítás ezzel szemben az ügyfélnek juttat meghatározott összeget  - a biztosítási díj függvényében. Vagyis ez nem kötődik semmilyen hitelhez, az ügyfél arra költi, amire akarja.

Az NN-Bank360 Csoportos jövedelempótló biztosítás nemcsak hiteltörlesztésre használható fel, hanem bármely célra, megkötések nélkül. További előnyök:
 

1. Akár havi 200 000 forintot fizet keresőképtelenség vagy munkanélküliség esetén
2. teljesen online köthető, orvosi vizsgálat nélkül

Kell a saját erő

A jövedelempótló biztosítás jellemzően 6-12 hónapra ad kiegészítést, vagyis alapvetően arra szolgál, hogy megkönnyítse az ügyfél átmeneti, két munkahely között töltött idejét, ha valaki hosszabb időre elveszítené munkáját. Fontos, hogy amennyiben munkanélkülivé válunk, a biztosító nem azonnal, hanem néhány hónap elteltével nyújt szolgáltatást. ez után az átmeneti idő után indul a kifizetés, ez az első időszak az önrésznek felel meg.

Miután megkötöttük a biztosítást érdemes a várakozási idővel is számolnunk. Ez azt jelenti, hogy amennyiben közvetlenül a biztosítás megkötése után egy meghatározott ideig (néhány hónapig) munkanélkülivé válunk, a biztosító nem fog téríteni.
 

Érdemes annak is utánajárnunk, hogy a választott biztosítás például közös megegyezés esetén is térít-e, illetve hány hónapos fennálló munkaviszonnyal kell rendelkeznünk.
 

Ezért is kiemelten fontos, hogy legyen valamekkora tartalékunk a legrosszabb esetekre. Legyen szó akár álláskeresési járadékról, akár a családi ezüst eladásáról vagy jövedelempótló biztosításról, az első pár hónapot jó eséllyel a magunk zsebéből kell finanszíroznunk.