A Magyar Nemzeti Bank engedélyével végül mégis elindulhat az első Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) - számolt be a Portfolio. Az első közösség 180 fős lesz a Central NOK Szervező Kft. égisze alatt.
 

Közösen összedobják a lakásod árát
 

A NOK-ról először 2016 elején hallhattunk Rogán Antal kabinetminisztertől, mint a lakástakarékokkal versenybe szálló termékről, amely segítségével a közösségi tagjai lakáscélra takarítanak meg. A brit minta alapján létrejövő legalább 120 taggal létrejövő közösségekben a tagok meghatározott összeget fizetnek be bizonyos időtávon, a pénzt pedig csak új lakás vásárlására fordíthatják. 
 

A tagok az induláskor kiválaszthatják, hogy milyen értékű szerződést kötnek 10 és 40 millió forint között, amelyre még állami támogatást is kapnak. Például 15 millió forint értékű szerződéses összeg végül az állami támogatással együtt 19 500 000 forint lesz, ha a 15 éves futamidőt választjuk, tehát egy ekkora értékű új lakás megvásárlására fordíthatjuk. A futamidő alatt a havi befizetések nagysága végig fix marad, amivel a közösség "kasszáját" gyarapítja minden tag. 
 

Ez a közös kassza azért fontos, mert negyedévente tartják az úgynevezett "kiválasztási eseményt". Ezen az eseményen sorsolással bizonyos tagok jogosultságot szereznek a lakásvásárlásra, majd 1 évük marad arra, hogy meg is jelöljék a kiválasztott ingatlant a megfelelő helyen és méretben.
 

Neked is jó lehet a NOK?
 

Tehát leegyszerűsítve mi is a NOK?
 

• Egy közösség összedob egy csomó pénzt, mindenki egy lakásnak az árát, tehát egymásnak finanszírozzák a lakásvásárlást.
• A maximum árat, amennyiért lakást akarunk venni, a megtakarítás elején meghatározzuk és az alapján fizetünk be havonta a választott futamidő végéig.
• A kiválasztási eseményen a tagok között sorsolnak lakásvásárlási jogot. Lesz, aki hamarabb, lesz, aki a vállalt futamidő végén jut lakáshoz a pénzen. De mindenki lakáshoz jut a végén.
• A vállalt összeget így is befizetik, hiába jutnak hamarabb lakáshoz.
• Viszont nem használnak banki hitelt, tehát nem fizetnek kamatot, ráadásul kapnak állami támogatást a befizetéseik után.
• Nem csak sorsolás van, opcionálisan licitálni is lehet. Aki nagyobb összeget ajánl a kitűzött lakásárhoz képest, előbb vehet lakást.
   

Aránylag gyorsan belátható, hogy óriási anyagi előnyben lesz a többiekhez képest az, aki a lehető leghamarabb jut lakáshoz. Miért? Aki már nyert, az 
 

• kiadhatja a lakást = plusz pénz
• a kiadásból származó plusz pénzt befektetheti = még több pénz
• a lakás értéke nő = drágábban lehet majd kiadni vagy eladni
   

És kik azok, akik hamarabb a lista elejére kerülhetnek? 
 

• Akik szerencsések 
• Akik rengeteg önerőt befizetnek a licit során.
   

Persze a kevésbé tehetősek is profitálhatnak abból például, ha a közösségükben mindenki tőkeerős és nagy eseti befizetéseket tesz, hiszen így azok is hamarabb jutnak lakáshoz, akiknek egyébként csak a futamidőt végig kivárva lenne esélyük a licitálókkal szemben. 
 

Marad a lakástakarék is
 

Egyelőre nehéz megítélni, hogy melyik megtakarítási formával jár majd jobban az ember. Akinek bizonytalannak tűnik a lakáslottó, az még mindig maradhat a lakástakarékpénztári megtakarításnál, amivel szintén elérhetők a lakáscélok.
 

Lakáscéljaink eléréséhez mindenképpen érdemes megtakarításba kezdeni, de az összegyűlt megtakarítás nem minden esetben elegendő a céljaink eléréséhez. Ebben az esetben segítséget nyújthat egy kedvező lakáshitel. Hasonlítsd össze az aktuálisan elérhető ajánlatokat a Bank360 Lakáshitel Kalkulátorával, és válaszd ki a számodra legkedvezőbbet!

Változás! A 2018. október 16-ig megkötött lakástakarékszerződésekre még igénybe vehető a 30 százalékos állami támogatás, viszont a parlament döntése alapján az ezután kötött szerződésekre nem jár.