A váratlan gazdasági helyzeteket szokták “fekete hattyúnak” is nevezni, amikor olyan, teljes mértékben előzetesen megjósolhatatlan esemény következik be, amely alapjaiban rengeti meg a még tudatosan gazdálkodó vállalatokat vagy magánszemélyeket is.

A koronavírus az emberi lélek egyik legfrusztrálóbb félelmét hozta ki az emberekből és a vállalkozásokból: a váratlan, előre nem tervezett, éppen ezért nem irányítható negatív helyzetet. Ráadásul a vírussal és a gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban is óvatos becslésekkel lehet találkozni, hiszen ilyen még nem volt, ténylegesen nem lehet tudni, milyen mélységű lesz, mikor valósul meg, és milyen módon a válság, a konszolidáció nemkülönben.

Még a pénzügyeiket legtudatosabban kezelő vállalatok és magánszemélyek is az első hetekben szinte “lefagytak”, nem hoztak döntéseket, mérlegeltek, figyeltek. Látható volt, hogy pénzügyekben gyors döntéseket nem hozott senki.

Nem folyhat ki a kezünk közül...

Azonban az elmúlt hetek során már nagyjából látszódik, hogy a sok bizonytalan és hiányzó információ ellenére is dönteni kell. Vérmérséklettől, pénzügyi és szoftverhasználati tudástól, valamint anyagi helyzettől függetlenül is érdemes folyamatosan monitorozni a személyes költségvetésünket.

Minden rosszban van valami jó: az emberek többsége talán most találkozik először a pénzügyi tervezés húsbavágó szükségességével. És talán most van is rá idejük és lehetőségük, hiszen karanténban ülve, az új élethelyzetben lehet átgondolni a kiadásokat és bevételeket.

Kockás füzet, excel-tábla, online szoftver

Mindennek két oldala van, hangoztatják rendszeresen a bölcsek, és igazuk van, mert pénzügyekben is: kiadásokból és bevételekből áll össze a költségvetésünk. Nyilván nem fogunk spoilerezni, ha azt állítjuk, minimálisan egyensúlyban kell lennie a két tételsornak, de a legideálisabb, ha a bevételeink magasabbak, mint a kiadásaink. Így a megtakarításaink pont az ilyen váratlan helyzetekben segíthetnek.

A lényeg: követni a költségeket

Ennek a valós idejű nyomonkövetésnek formája lehet akár egy kockás füzet, vagy egy excel-tábla is. Ezek hátránya, hogy a bevásárláskor vagy utaláskor megvalósult fizetéseket egyenként kell “bepötyögni” a táblázatba. Sokan a borítékos megoldást választják erre, azaz kialakítanak több költségcsomagot (pl. rezsi, iskolai költségek, szórakozás stb.), amit egy-egy borítékra címkéznek, és amikor bevásárláskor hazaérnek, a blokkokat csak gyorsan beledobálják, szortírozzák tételcsoportonként. Aztán havonta egyszer egy-két óra alatt fel lehet vezetni a táblázatokba a tételeket, így nem vesz el túl sok időt, de megvalósul a tényleges adminisztráció.

Ma már nagyon hasznos és könnyen kezelhető szoftverek, okostelefonos applikációk is elérhetőek, amelyek megkönnyítik ezt az automatizmust . Egyre több fintech cég is beemeli szolgáltatásaiba a saját költségvetési és megtakarítási szolgáltatásait. Ilyen pl. a Revolut, amelynél be lehet állítani, hogy a kártyás fizetések felkerekítésének fennmaradó töredékét megtakarításként kezeli és gyűjti az ügyfél számára a rendszer. Egyes bankoknál pedig úgynevezett megtakarítási számlákat is el lehet indítani, amelyek során különböző céljainkra gyűjtögethetünk.

Ezek mellett a Magyar Nemzeti Bank is elérhetővé tett a honlapján egy családi költségvetési kalkulátort, amely segítségével újragondohatjuk, modellezhetjük költségvetésünket.

A kiadási oldalon lehet a megtakarítás is

Nyugdíjtakarékosság kapcsán szokták pénzügyi tanácsadók azt javasolni, hogy az ügyfelek nettó bérük 4%-át fizessék be egy előtakarékossági számlára, például kössenek nyugdíjbiztosítást.

Más szakértők egyenesen a havi nettó bér 10%-nak a félrerakására esküsznek. A megtakarítás mértéke talán tényleg mindenki számára változó lehet, azonban a rendszerességre építeni kell.

Javasolt, hogy a havonta megtakarítható összeget tervezzük be a kiadási oldalba, így szinte megszokjuk, hogy kvázi azt is kötelező kifizetni. Így tudatosan kerülhetjük az “elgyengült pillanatban” felbukkanó vásárlási igényt.

Kiadások ésszerű korlátozása “békeidőben”

A pénzügyi tudatosság azt is feltételezi, hogy amikor éppen nincsen váratlan, negatív gazdasági helyzet, képesek vagyunk megfontoltan dönteni a költekezéseink során. Nyilvánvaló, hogy a fogyasztásra épülő gazdasági rendszerek “egydimenziós” emberi jelleme nem képes minden esetben hosszú távra is érvényes döntéseket hozni, mégis pont a nehéz helyzetekben jöhet el a pillanat egy saját “vállveregetésre”.

Éppen ezért az is megoldás lehet, ha egész egyszerűen létrehozunk, meghatározunk egy - most nevezzük így - “happy alapot”, amely keretösszeggel kevésbé tudatosan rendelkezhetünk, másképp: jobban “elszaladhat velünk a ló” a költekezéseknél.

Meglévő tartalékok újragondolása

Amikor beüt a negatív pénzügyi helyzet, a hatékonyan takarékoskodók számára “van mihez nyúlni”. Azonban itt sem mindegy, hogyan, melyik forrásunkat szabadítjuk fel. Ha pl. banki vagy állampapír-alapú lekötésünk van, fontos, hogy a lejárat előtti beváltás során tisztában legyünk a költségekkel. A jelenleg népszerű Magyar Állampapír Plusz esetében például a  Magyar Állam Kincstár a névérték 99,75 százalékán veszi vissza a papírt.

Ezért inkább azokat a megtakarításokat érdemes felszabadítani, amelyek arányosan a legkisebb költséggel járnak. Azt is szokták tanácsolni, hogy ha a rendszer nem is értesít automatikusan, egész egyszerűen írjuk be a naptárunkba a lekötések fordulónapját vagy éppen a lejártát, így a lehető leggyorsabban tudunk hatékonyan döntést hozni az újabb lekötésről vagy éppen a beváltásról.

Ugyanez vonatkozik értelemszerűen minden olyan banki lekötésre, amelynek határidőn belüli felbontása költséggel járhat.