Tovább bővülhet a hitelpiac, de nem akkora mértékben, mint 2018-ban – többek között erre számítanak a hazai bankszektor legnagyobb szereplői. A Bank360 megkérdezte a hitelintézeteket, hogy milyennek látták a 2018-as évet és mire számítanak az újévben a lakossági hitelezés terén.

A 2018-as évben a személyi kölcsön folyósítások terén növekedést könyvelhettek el a bankok, ami egyaránt köszönhető a kedvező gazdasági környezetnek és az erős versenynek. Kíváncsiak voltunk, hogyan látták a bankok az elmúlt évet ezen a téren, figyelembe véve a saját intézményük eredményeit, valamint a személyi hitel és lakáshitel kibocsátás összvolumenét. Kérdéseinkre a következő válaszokat adták:

Takarékbank: 2018-ban a gazdaság folyamatos élénkülése, a bérek növekedése a lakosság fogyasztói kedvére pozitívan hatott. A fogyasztási hitelek közül személyi kölcsönből a Takarék Csoport a tavalyi évben 20 milliárd forintot meghaladó kihelyezését tűzött ki célul, amit a jelenlegi eredményeink alapján előreláthatólag sikerült teljesíteni.

2019-ben a trendek ismeretében a piaci részesedés további növelése a Takarék Csoport célja. A lakossági új személyi kölcsön folyósítás 2018 első tíz hónapjában elérte a 383 milliárd forintos nagyságrendet, amely bizakodásra ad okot és – ha minden szerencsésen alakul -  az éves kihelyezés állomány a piacon elérheti akár a 460 milliárd forintot is.

K&H: A lakossági új hitelek kihelyezése elérte tavaly a válság előtti volumeneket, nem számítunk arra, hogy számottevően meghaladja a 450 milliárd forintot.

MKB: A tavalyi évben mintegy 50 százalékkal nőttek a személyi kölcsön folyósítások, és várhatóan 450 milliárd forint körül alakul ez az érték a 2018-as év összességében.

OTP: A személyi kölcsön piacán 2018-ban kihelyezett új hitelek volumene a jelzett 450 milliárd forint körül fog alakulni. Ingatlanhitelek tekintetében az idei évben 950 milliárd forintnyi új jelzálog alapú hitelt fog felvenni várhatóan a lakosság. Ennek túlnyomó (90+ %) része lakáshitel.

CIB: A folyamatos piaci növekedés a jelzáloghitelek vonatkozásában a 2018-as év közepén kiemelkedően magas volt. Személyi kölcsönök tekintetében a piaci növekedés az első félévben volt nagyobb 2017. évről 2018. évre. A növekedés üteme a második félévben csökkenő tendenciát mutatott, ezért arra számítunk, hogy 460 milliárd forint körül alakul majd az év végével az új hitelkihelyezések maximuma.

UniCredit: Erős növekedést tapasztaltunk a lakossági hitelek iránt mutatkozó keresletben az egész tavalyi év során és természetesen a hitelfelvételek számában is, aminek eredményeként az év végére a lakossági hitelkihelyezésünk több mint 20 százalékos növekedésére számítunk a 2017-es évhez képest.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy melyek voltak a slágertermékek tavaly a hitelpiacon, illetve, hogy éreztek-e a változást a bankok az előző évekhez képest a lakossági igények területén. A következő válaszokat kaptuk:

Takarékbank: A tavalyi évben a Takarék Csoportban igényelt átlagos jelzáloghitel összeg 9 millió forint volt. A konstrukciók több mint felét már az ügyfeleknek kiszámíthatóbb 5 éves vagy annál is hosszabb fix kamatperiódusú konstrukció alkotta. A személyi kölcsönök átlagos összege meghaladja az egymillió forintot. A hitelt igénylő ügyfelek egyre tudatosabban a kiszámítható, hosszabb futamidőre rögzített törlesztőrészletet részesítik előnyben, mellyel a Takarék Csoport ügyfelei akár a futamidő végéig bebiztosíthatják maguknak a hitelhez kapcsolódó tervezhető pénzügyi ráfordításaikat.

K&H: A bank a tavalyi év első 9 hónapjában több mint 22 milliárd forint értékben folyósított új személyi kölcsönöket, ami 17 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Egy-egy személyi kölcsön összege átlagosan 1,2 millió forint, a futamidő átlagban 51 hónap, azaz valamivel több mint 4 év.

A K&H 2018 első kilenc hónapjában 73,8 milliárd forint lakossági jelzáloghitelt folyósított. A folyósított jelzáloghitelek átlagos összege 2018 szeptemberében 10,1 millió forint volt, januárban pedig 9,3 millió forint volt. Folyamatos növekedést tapasztalunk ezen a téren, aminek egyik oka az ingatlanárak növekedése lehet, a másik a kamatok folyamatos csökkenése, harmadrészt pedig az emelkedő átlagbérek is okozhatják a növekedést.

A lakáshitelpiac fokozatosan bővül. Az átlagos lakáshitelösszeg a K&H-nál 2018-ban 10,2 millió forint volt, az átlagos futamidő 15-16 év.

MKB: A lakossági termékportfóliót tekintve jelzáloghitelek kapcsán tavaly a lakáshitel, illetve a fedezetlen hitelek tekintetében a személyi kölcsön volt a legnépszerűbb.

2018 októberétől az MNB módosította az adósságfék szabályokat, melynek értelmében a jelzáloghitelek tekintetében a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató a hosszabb kamatperiódusú, jellemzően drágább hitelek felvételét támogatja, ami 400 ezres jövedelmi sáv alatt csak hosszabb futamidővel érhető el. A rendeleti módosítás az új hitelek paramétereinek átalakulását eredményezheti. Az MKB banknál az elmúlt év számai alapján a személyi kölcsön átlagos összege 1 millió Ft, a jelzáloghitelek átlag összege kevéssel 10 millió Ft-ot meghaladó összeg volt. Erős eltolódás érezhető jelzálog hiteligényléseknél a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hitelek irányába.

OTP: A lakossági hitelfelvételi kereslet évek óta növekvő tendenciát mutat, amely 2018-ban is folytatódott. Többek között ennek is köszönhető, hogy a kihelyezett hitelek volumenét tekintve az OTP Bank rendkívül sikeres évet zár 2018-ban. Kiemelendő az online felvett hitelek (például online személyi kölcsön) esetén megfigyelhető, és az átlagnál magasabb ütemű növekedés.

Lakáshitelek tekintetében a 2018-as év újdonsága, hogy a fix kamatozású hitelek túlsúlyossá váltak az új hitelfelvételek esetén, ami jelentős változás a korábbi évek gyakorlatához képest. Tipikus hitelösszeg a kereken 10 millió forint.

CIB: Fedezetlen hitelek esetében a személyi kölcsön iránt volt jelentősebb a kereslet, amelyen belül hitelcélként a szabadfelhasználást választotta az ügyfelek nagyobb része, ezek kívül a hitelkiváltási cél volt népszerű. Személyi kölcsön esetén a leggyakoribb folyósított összeg az 1.000.000 és a 2.0000.000 forint, de 500.000 és 1.500.000 forintos hitelösszegek is népszerűek. Az átlagos hitelösszeg az előző évekhez képest növekvő tendenciát mutat, ami már meghaladta az 1.600.000 forintot, ami annak köszönhető, hogy a 3.000.000 és 4.000.000 forintos hitelek aránya is emelkedett. Jelzáloghitelek vonatkozásában jelentősen megnőtt a hosszú kamatperiódusú lakáshitelek iránti érdeklődés, melyek közül az ügyletek nagy részét a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek tették ki. Az átlagos hitelösszeg 10.000.000 Ft volt.

UniCredit: Az UniCredit Banknál felvett jelzáloghiteleket továbbra is használt lakás vásárlására fordították/fordítják a legnagyobb arányban, ugyanakkor az építési, új lakás vásárlási célú hitelek száma is szépen növekszik és a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek aránya is emelkedik. Jelzáloghiteleink esetében az idén igényelt hitelösszegek átlaga 12,8 millió forint 2018-ban. Ugyanez az átlagos összeg a személyi kölcsönöknél 1,3 millió forint.

A tavalyi számok és a piaci trendek ismeretében a bankok az idei évre is elmondták az elvárásaikat, illetve hogy számítanak-e hasonló volumenre, mint ami 2018-ban volt. Lássuk a bankok várakozásait:

Takarékbank: A fogyasztási hitelek közül személyi kölcsönből a Takarék Csoport a tavalyi évre 20 milliárd forintot meghaladó kihelyezését tűzött ki célul, amit a jelenlegi eredményeink alapján előreláthatólag sikerült teljesíteni. 2019-ben a trendek ismeretében a piaci részesedés további növelése a Takarék Csoport célja.

A hitelezés további növelésével 2019-ben is célunk az ügyfélkörünk igényeinek minél teljesebb kiszolgálása és ezzel együtt a piaci részesedésünk bővülése. E törekvésünket támasztja alá, hogy az ország legszélesebb fiókhálózata mellett az idei évtől valamennyi csoporttagunkat segítik olyan külső értékesítési partnerek, amelyek által még több ügyfél igényeit tudjuk kiszolgálni. Az ügyfélélmény növelése érdekében a Takarék Csoportban a bevezetett egységes termékpaletta kialakítása mellett megvalósult a hatékonyabb, egységes ügyfélcentrikus értékesítési modell.

K&H: Mind régiós összevetésben, mind az eurózónához képest alacsony a háztartások hitelállománya. Bőven van tér a növekedésre és egészségesnek mondható a magyar lakossági hitelezésben látható, egyébként látványos növekedés. Egyelőre nehéz pontos előrejelzést adni 2019-re, elsősorban azért, mert a jelzáloghitelezési piacot befolyásolja, hogy milyen ütemben adják át a most még épülőfélben lévő vagy csak még tervezőasztalon elérhető új lakásokat.

MKB: Várakozásunk szerint a piac 2019-ben tovább bővülhet. A gazdasági helyzet továbbra is kedvező marad, alacsony a munkanélküliség, a bérek dinamikusan emelkednek, ami kedvező alapot teremt a hitelfelvételhez. Úgy látjuk, hogy az új folyósításokban bankszektor szinten mind a lakáshitelek terén, mind (és különösen) a személyi kölcsön kihelyezésekben további növekedés várható.

OTP: 2019-ben további 20-25 százalékos bővülésre számítunk a kihelyezett személyi kölcsönök volumenében. Ingatlanhitelek tekintetében várakozásaink szerint az új hitelfelvételek növekedésének dinamikája hasonló lesz az idei évhez, így jövőre elérheti az 1200-1300 milliárd forintot az új hitelfelvételek volumene, alapvetően lakáshitel túlsúllyal.

CIB: 2019. évre vonatkozóan is növekedést várunk mind a személyi kölcsön, mind pedig a jelzáloghitel igénylések terén, de az ideihez képest kisebb mértékben. Az okok között az emelkedő minimálbért és reálbéreket, a továbbra is élénk lakáspiacot és a kapcsolódó felújítási és berendezési igényeket látjuk.

UniCredit: 2019-ben ugyancsak magas hitelvolumenekre számítunk, amely során a teljes kihelyezés meg is haladhatja a tavalyit.

A magyar lakosság egyre nagyobb kedvvel vág bele a hiteligénylésbe, így felmerül a kérdés, hogy meddig tudunk még növekedni, valamint, hogy veszélyt jelent-e a lakosság esetleges túlzott eladósodása. Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy az MNB adósságfék rendszert érintő 2018-as szabályozásai éreztetik-e már a hatásukat a kintlévő hitelállomány összetételében. Ezzel kapcsolatban a következő válaszokat kaptuk:

Takarékbank: Az egy évtizede kezdődött, és a múltunk részévé vált válság megmutatta a bankoknak és a szabályozó hatóságnak is, hogy mit tud eredményezni a túlzott és nem kiszámítható szerkezetű lakossági eladósodás. Ennek újbóli kialakulása a bankszektornak nem érdeke, de már a törvényi és MNB szabályozás is komoly gátat szab a rossz szerkezetű és túlzott növekedésnek.

A jövedelmek és a felvett hitel kamatperiódusának figyelembevétele alapján tavaly tovább szigorodott az MNB szabályozása. Magasabb jövedelemszintnél is maximum a jövedelem 60 százaléka terhelhető és a kamatozás formája is nagyobb szerepet kapott a hosszabb fix konstrukciókat előnyben részesítve. E szabályozások is biztosítják a lakosság egészséges kereteken belüli hitelezését. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a magyar lakosság relatív eladósodottsága alacsony.

Növekedésre a piac bővülése is lehetőséget biztosít, melyre az átlagbérek emelkedése és az állami kedvezmények, köztük az otthonteremtési program megemelt CSOK hitellel, illetve az alacsonyabb ÁFA fenntartása a folyamatban lévő építkezésekre is nagy hatással van, mely biztonságot ad a Takarék Csoport ügyfeleinek. Ennek eredményeként a hitelfelvételi kedv és az ügyfelek hitelképessége mind a fedezetlen, mind a fedezett hitelek esetében tovább fog javulni.

K&H: A K&H szakértői szerint a lakossági hitelpiacon látható növekedésnek megvannak az alapjai. Az alacsony kamatkörnyezet miatt a korábbi évekhez képest sokkal vonzóbbak a személyi kölcsönök, a lakáshitelek. Ráadásul a bérek, ezen belül is a nettó reálbérek emelkedése is a bővülést segíti.

A személyi kölcsönöknél és a lakáshiteleknél is az elmúlt időszakban a kamatok csökkenése is eredményezte a hitelkereslet növekedését. Biztonságot növelő tényező az is, hogy a személyi kölcsönök esetében már a teljes futamidő alatt fix kamatot fizetnek az ügyfelek, így változatlan a törlesztőrészletük.

Egyelőre nem tart a bank a háztartások túlzott eladósodásától és a válság során elhalasztott lakossági beszerzések pótlása lényegében természetes folyamat. A lakosság a válság miatt sokkal óvatosabb lett, és olyan fékek kerültek be a rendszerbe, mint például a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó korlátozás. Középtávon persze kockázatot jelenthet, ha a háztartások nem a megszerzett jövedelmükből, hanem inkább hitelből kezdenek el fogyasztani, ami előre hozott fogyasztást jelentene.

MKB: Véleményünk szerint nem tekinthető problémásnak jelenleg a lakossági eladósodottság. Azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek sokkal tudatosabbakká váltak, ráadásul számos szabály korlátozza ma már a túlzott eladósodást. Makro szempontból is az látszik, hogy a háztartási hitelállomány a GDP százalékában Magyarországon mindössze 15%, a visegrádi országok jellemzően 20% felett vannak, továbbá a hazai háztartások 32%-ának van csak hitele, ez az EU-ban az egyik legalacsonyabb arány. A fentiek alapján van még tér a növekedésre.

OTP: A lakosság hitelfelvétele hasznos lehet, az ingatlanpiac, a fogyasztáson keresztül a gazdasági motor felpörgetésével. Egy új lakás, autó, vágyott vagyontárgy, vagy élmények, álmok átélése és megvalósítása, esetleg a jövőbe fektetett befektetés (pl. tanulmányok, képzések finanszírozása) mind olyan téma, ami az egyén szintjén is igazolhatja a hitelfelvételt.

A túlzott, súlyos kockázatot jelentő eladósodottságot azonban megelőzni szükséges, amire figyelnek a bankok felügyeleti szervénél, a Magyar Nemzeti Banknál. Az  MNB Adósságfék szabályai egészséges keretek közt tartják a hitelkiáramlás növekedését. Többek között a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) is gátat szab az ügyfelek eladósodottságának.

Fontos hangsúlyozni, hogy a túlzott eladósodottság (amely elkerülendő) kockázatai nincsenek jelen a rendszerben. Nincs devizakockázat, a kamatkockázat rendkívül alacsony arányban van jelen az új hitelfelvételek tekintetében.

AZ OTP Bank a jogszabály által előírt limitek mellett a hitelbírálat során egyéb korlátokat is alkalmaz a túlzott eladósodás megakadályozására. Nagyon fontos szempont az is, hogy a mostani hitelkihelyezés jellemzően forint alapon történik, azaz az ügyfelek nem vállalnak árfolyamkockázatot. Személyi kölcsön esetén ezen felül már évek óta a teljes futamidő alatt fix kamatot alkalmazunk, így az ügyfél által szerződéskötéskor vállalt havi törlesztő részlet a futamidő alatt nem változik, így kiszámítható kötelezettséget jelent.

CIB: A háztartási szektor a válság óta drasztikus mérlegkiigazításon van túl, eladósodottsága nemzetközi és régiós összehasonlításban is alacsony. A GDP-arányos eladósodottság szintje a kedvező jövedelmi kilátások és a magas nettó vagyon még bőven ad teret növekedésre, miközben az elmúlt időszak szabályozási változásai segítik, hogy ez a növekedés stabil szerkezetben, túlzott kockázatok felépülése nélkül menjen végbe.

UniCredit: Úgy látjuk, hogy a lakossági hitelezés mára nagyon körültekintően szabályozottá vált mind a bankok, mind a hitelfelvevő ügyfelek oldalán, aminek az is a célja, hogy elkerülhető legyen a túlzott eladósodás. Amikor a lakosság eladósodottságáról beszélünk, annak nagysága mellett nagyon fontos a szerkezetéről is említést tenni. Álláspontunk szerint ebben jelentős előrelépés történt, hiszen a referenciakamatozású, illetve rövid kamatperiódusú hitelek aránya jelentősen csökkent a fix vagy hosszú kamatperiódusú hitelekkel szemben.