Az idei első kilenc hónapban 12 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el az Erste Bank. Az első féléves tartalékképzést nem követte jelentős újabb, ám a pandémiás válság hatása érezhető maradt: a működési bevételek kisebb mértékben bővültek, a moratórium miatt elszámolt veszteség a költség/bevétel arányt rontotta jelentősen. A hitelportfólió minősége a moratóriumnak köszönhetően érdemben nem változott, a lakossági ügyfélvagyon pedig szeptember végén 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
 

Meglátszik az Erste Bank idei első kilenc havi számain a koronavírus-járvány hatása. Január és szeptember között a pénzintézet működési bevételei – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – a korábbi folyamatos bővüléssel szemben stagnáltak. Ezen belül a nettó kamatbevételek 8 százalékkal, a díj- és jutalékbevételek pedig 2,8 százalékkal emelkedtek, a kereskedési és konverziós bevétel azonban 12,7 százalékkal csökkent.

A pénzintézet működési eredménye 5,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól főleg a beruházások és az amortizáció növekedése miatt. A költség/bevétel arány az időszak végére 50,2 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 47,3 százalékról. A romlást jelentős részben a koronavírus miatt elszámolt veszteség okozta – mondta el Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a pénzintézet első kilenc havi eredményeit bemutató online sajtótájékoztatóján.

Az NPL-ráta lényegében nem változott, 2,6 százalék volt szeptember végén, a bank arra számít, hogy jövőre, a moratórium kifutásával emelkedhet a nem teljesítő hitelek aránya. A prudens banki gyakorlatnak megfelelően az Erste is megképezte a járvány várható negatív hatásainak kezeléséhez szükséges tartalékot. A pénzügyi eszközök értékvesztése 20,6 milliárd forinttal rontotta a teljesítményt. Ennek megfelelően az Erste adózás utáni eredménye 29,8 milliárd forinttal maradt el a tavalyitól: a bank 12 milliárd forintos eredménnyel zárta az első kilenc hónapot.
 

Babaváró hitel húzza a lakossági hiteleket

Az ügyfélhitelek állománya szeptember végén 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami részben a moratórium következménye is. Az új hitelek kihelyezése lassult, összességében 17 százalékkal maradt alul az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest – tette hozzá Jelasity Radován.

A lakossági területen az első kilenc hónapban az új kihelyezések értéke több mint 3 százalékkal haladta meg a tavalyit, ezen belül az első negyedév még 83 százalékos bővülést mutatott éves összevetésben, míg a második negyedévben a növekedés üteme 30 százalékra lassult, a harmadik negyedév viszont 37 százalékos visszaesést hozott – ismertette Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

A jelzáloghiteleknél az újonnan folyósított hitelek értéke a kilenc havi adatok alapján 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kihelyezés tavalyinál gyorsabb bővülése egy, a tavalyinál 23 százalékkal erősebb első három hónap, egy 4 százalékos lassulást jelentő második negyedév, illetve egy 18 százalékos bővülést hozó harmadik negyedév eredménye. A jelzáloghitelek állománya szeptember végén 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az első kilenc havi elszámolás szerint a fogyasztási típusú kölcsönöknél a kihelyezés 2 százalékkal nőtt, az állomány pedig 51 százalékkal bővült egy év alatt. Az egyes negyedévek teljesítménye között azonban ebben az esetben is óriási a különbség. Míg január és március között az új fogyasztási hitelek kihelyezése 135 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a második negyedévben a bővülés sebessége 79 százalékra mérséklődött, a harmadikban pedig 52 százalékkal esett vissza.
 

A lakossági hitelezést egyértelműen a Babaváró hitel húzza. A Babaváró a fogyasztási hitelek esetében az új kihelyezések több mint felét adta és az év során az új kihelyezések volumene sem csökkent. A Babaváró hitel a lakossági hitelpiac üstököse, mely nagyrészt új keresletet generált, de – a bank becslései szerint – legalább 30 százalékot váltott ki a Babaváró nélküli hitelpiacból.

Törlesztés helyett betétbe

A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – egy év alatt 18 százalékkal, 3435 milliárd forintra nőtt szeptember végére, ezen belül a befektetések aránya 58 százalék volt. A növekedéshez jelentős mértékben járult hozzá, hogy a fizetési moratórium bevezetése, valamint az, hogy a pandémiás helyzetben visszafogott fogyasztás következtében jelentősen, historikusan magas szintre bővültek a betétállományok.

Nagy segítség az NHP Hajrá

A vállalati üzletágban az új kihelyezések volumene idén az első kilenc hónapban 39 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, a hitelállomány azonban még így is 8 százalékkal bővült egy év alatt és elérte a 790 milliárd forintot. Az Erste az NHP Hajrá programban szeptember végéig 52 milliárd forintot folyósított, amely 10 százalékos, a bank vállalati hitelezésben elért piaci részesedését meghaladó mértékű kihelyezést jelent. A vállalati hitelállomány továbbra is jó minőségűnek mutatkozik, az NPL ráta alig haladja meg a 2 százalékot, amiben a törlesztési moratórium hatása is megjelenik. Az Erste vállalati ügyfelei likviditási szempontból is felkészültek a pandémiás helyzettel járó gazdasági nehézségekre: a vállalati betétállomány az év eleje óta 25 százalékkal nőtt.

A nagyvállalatok és önkormányzatok hitelállománya egy év alatt 3 százalékkal nőtt, míg az új hitelek volumene 18 százalékkal maradt el a tavalyi első kilenc hónap eredményétől. A kereskedelmi célú ingatlanoknál a hitelállomány 9 százalékkal volt magasabb szeptember végén, mint egy évvel korábban, míg a kihelyezés 70 százalékkal esett vissza 2019 első kilenc hónapjához képest. A kis- és középvállalkozásoknál (kkv) a hitelállomány egy év alatt 10 százalékkal gyarapodott, az új kihelyezés azonban 21 százalékkal csökkent.