Hiába a gazdasági fellendülés és a növekvő bérek, még mindig bőven lenne mit javítani a lakossági megtakarítások terén – ez derült ki az OTP Bank legfrissebb Öngondoskodási Indexéből, amelyet még október végén közölt a pénzintézet. A félelmeink és a biztonság iránti vágyunk akkor is a készpénzhez köt bennünket, amikor találhatnánk kamatozó helyet is a megtakarításunknak, ám ilyen alacsony kamatkörnyezetben ez nagy kihívás.

Az OTP Bank ugyanazon módszertan alapján 8 éve méri fel rendszeresen a lakosság öngondoskodási hajlandóságát. Az 50 pontos index értéke harmadik éve csökken, idén 34 ponton áll, azaz egyre kevésbé vagyunk tudatosak a pénzügyekben. Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a tanulmányt bemutató sajtóeseményen elmondta: bár önmagában a megtakarítási hajlandóságunk nő, az öngondoskodással szorosan összefüggő egészségügyi és környezetvédelmi tudatosságunk - mint például az egészséges életmód és szűréseken való részvétel – csökken. Szándék még mindig van, de egyre kevesebben váltják ezt tettekre, így ez okozta most a legnagyobb esést a mutatóban.
 

Abban sincs viszont sok köszönet, hogy önmagában a megtakarítási hajlandóságunk nő. Ez ugyanis a lehető legrosszabb formában összpontosul, készpénzben.
 

A javuló gazdasági mutatók egyrészt támogatják a megtakarításokat, de sajnos az évtizedes berögződések, az alacsony kamatkörnyezet és az olyan intézkedések, mint az ingyenes készpénzfelvétel és tranzakciós illeték a készpénzben történő tartalékolásnak kedveznek.
 

A megkérdezettek közel fele (45%) legalább időnként otthon tartja a megtakarítását, közülük pedig a legtöbben azért nem fektetik inkább be, hogy kéznél legyen (89%). Szintén sokan választják a készpénzt azért, mert úgy gondolják, túl kicsi az összeg, vagy kevés kamatot kapnak rá, esetleg fel akarják a közeljövőben használni, meglepő módon pedig sokan voltak a megkérdezettek közül azok is, akik akkor nyugodtak, ha ott van a pénz a párnacihában. Dr. Szondi Máté pszichológus ezzel kapcsolatban elmondta: a készpénz biztonságot, fizikai kapaszkodót jelent a pénzügyileg bizonytalanok számára. Ráadásul azokban, akik fiatalon átélték a pénzügyi válságokat, poszttraumás stresszt, szorongást okozhat, ha nem érzik, hogy van mihez nyúlni, ráadásul mind a mai napig társul egy jelentős bizalmatlanság a bankokkal szemben, bár Kovács Antal szerint az elmúlt években sokat javult a bankok renoméja.

Kovács elmondta: régiós összehasonlításban is nagyon magas a készpénzállomány Magyarországon, ami tovább növekszik a megtakarítások gyarapodásával. A leépítéshez a legfontosabb a pénzzel kapcsolatos attitűd megváltoztatása.  A Bank360-nak kiemelte: szabályozói oldalról a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel kivezetése lennének azok a lépések, amelyek segítenék a készpénzvagyon átcsatornázását a megtakarítások, befektetések irányába, és ebből a szempontból nagyon pozitív lépésként értékelte a POS-terminálok telepítésének állami programját. 
 

Kettészakadt a lakosság – van, akinek vésztartalékra sem futja

Akinek van pénze, az sokkal többet takarít meg, akinek kevesebb a pénze, az legfeljebb látraszóló betétben tartja azt a kicsit is, nem fialtatja. A kutatás szerint a megkérdezettek több mint harmada (37%) rendelkezik váratlan helyzetre félretett megtakarítással, ami viszont az első lépés a vagyonépítés folyamatában. Közülük 47 százalék tartja ezt készpénzben.
 

Nagyban eltér, hogy ezt a rövid távra félretett összeget mire használják, de a többség (56%) jelölte a váratlan betegséget, balesetet, a műszaki cikkek meghibásodását (45%), az autó javítását (17%), és meglepő módon csak 5 százalék szánná ezt a gyerekkel kapcsolatos kiadásokra.
 

A fiatalok a mának élnek, ez azért nem meglepő eredmény: 43 százalék tart valamennyi megtakarítást. 10 százalék, aki sokat keres és megtakaríthatna, de mégis feléli a pénzét hónapról hónapra. 19 százalék vallott úgy, hogy nincs megtakarítása, bár némi lemondással lehetne és 23 százalék semmiképp nem tud félretenni. Kovács Antal a Bank360-nak elárulta: a fiatalok-idősebbek közötti dinamikában az látszik leginkább, hogy a fiatalok többnyire a mának élnek, míg a középkorúak a megtakarításaikra fordítanak nagyobb figyelmet. Ami a legfontosabb az OTP vezetője szerint, hogy az öngondoskodást nem lehet elég korán elkezdeni. Akár kisebb összeggel is érdemes belevágni, hiszen a kamatos kamat elve miatt a kisebb összegekből hosszú távon nagyon jelentős megtakarítás épülhet. 
 

Pedig vannak alternatívák

Arra, hogy miként lehetne javítani a mutatón, évek óta az edukáció a válasz. Legyen pénzügyi oktatás az iskolákban, a szülők mutassanak helyes példát, azok pedig, akik bizonytalanul mozognak a pénzügyek világában, keressenek szakértőt.
 

Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint mindezek részben megvalósulni látszanak: a pénzügyi edukációval például a bank is foglalkozik a Fáy András Alapítvány segítségével, de ezért alakulnak át a bankfiókok is, hogy az ügyintézés helyett inkább a tanácsadásra essen a hangsúly.
 

És, hogy megéri-e a készpénz helyett másban tartani a pénzt? Az OTP-vezér szerint rengeteg olyan eszköz van a piacon, amelyekkel igen magas, akár 10 százalék feletti hozamot is el lehet érni, igaz, nagyobb kockázat vállalásával. Ugyanakkor a készpénzzel lemondunk a kamatokról, kitesszük a pénzünket az inflációnak, ráadásul ott a megsemmisülés, eltűnés veszélye is. Ezen a téren is van változás, a felmérésben résztvevők között 41-ről 44 százalékra ugrott azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzpiaci megtakarítással, mint például életbiztosítás, lakástakarék vagy nyugdíjpénztári megtakarítás.