A bankszektor továbbra is támogatná a tranzakciós illeték eltörlését. Az azonnali fizetési rendszer kapcsán nincs feszültség a lemaradók és a fejlesztéssel időben elkészülő bankok között. A rendszer hamarosan elindulhat, és bár nehéz belátni, hogyan térül majd meg a bankoknak a fejlesztés, a készpénzhasználat csökkentése szempontjából mindenképpen pozitív újításról van szó. Magyarországon éppen elég a bankok száma, egészséges egyensúly van. Dr. Simák Pállal, a CIB Bank elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk a lakossági bankolás legaktuálisabb kérdéseiről.

Bank360: A Parlament Gazdasági Bizottsága végül lesöpörte a Pénzügyminisztérium tranzakciós illetékre vonatkozó reformját, amely évi 800 forintban maximalizálta volna az illeték mértékét. Szinte az összes szereplő az eltörlését szorgalmazza. Hogyan értékelte a CIB Bank, hogy a döntéshozók végül visszatáncoltak a módosítástól?

Dr. Simák Pál, CIB Bank elnök-vezérigazgató: Az egész bankszektor azt tartaná helyesnek, ha a tranzakciós illetéket eltörölnék. Ez három okból lenne nagyon előnyös. Az első a gazdaság fehérítése: a jelenlegi rendszerben a havi két ingyenes készpénzfelvétel sokkal olcsóbb megoldás, mint banki átutalással intézni a tranzakciókat. Ez viszont ütközik a gazdaság fehérítésére, készpénzállomány csökkentésére vonatkozó célokkal. A második ok a csomagárazás, ami arra ösztönözné az ügyfeleket, hogy minél több átutalást hajtsanak végre csökkentve ezzel is a készpénzhasználatot. A jelenlegi struktúrában a tranzakciós illetéket ugyanakkor tranzakció darabszám után kell megfizetni, ami ezzel ellentétesen hat. A harmadik ok az azonnali fizetési rendszer bevezetése és felfuttatása: nehéz úgy árazni az ezen keresztül végrehajtott tranzakciókat, hogy teljes mértékben az aktív használatra ösztönözzük  az ügyfeleket, ha számításba kell venni a fizetendő tranzakciós illetéket is. A CIB Bank szeretné ebbe az irányba terelni az ügyfeleket, törekszik rá, hogy olyan csomagárazást használjon, ahol ezt a hátrányt semlegesíti, de ez a banknak veszteséget okoz.

Bank360: Tranzakciós illeték ide vagy oda, a CIB Bank is áttért a csomagalapú árazásra egyes bankszámláknál. Annak ellenére is ez a jövő, hogy nem feltétlenül éri meg így a banknak?

SP: Az új lakossági számlanyitások 98 százaléka már csomag alapon van árazva a CIB Banknál. Olyan ECO számlánk van, amelynek 0 forint a számlavezetési díja és az első évben elengedjük az éves kártyadíjat. Szerintem a csomagárazás sokkal kezelhetőbb, könnyebben kommunikálható, az ügyfél számára sokkal értelmezhetőbb.

Bank360: Ahogy közeledik az indulás határideje, egyre több dolog derül ki az azonnali fizetési rendszerről és annak állapotáról. Hogy áll a CIB Bank? Kész az indulásra?

SP: Mi nagyon nagy energiával fejlesztjük a rendszerünket és arra készülünk, hogy július elsejével indulunk. Ennek két lába van: az indítás és a fogadás. A minimum feltétel, amivel elindulhat a rendszer, az a fogadás. Minden banknak tudnia kell fogadni az azonnali fizetésből induló tranzakciókat. Furán veszi ki magát, ha az ügyfélnek gondolkoznia kell, hogy melyik bankhoz tud azonnali átutalással pénzt küldeni és melyikhez nem. Ha valamelyik pénzintézetnél a tranzakcióindítás nem megy, az jogszabálysértés, de attól még lehet működtetni a rendszert. A CIB Banknál mi mind a fogadási mind az indítási lábat el fogjuk tudni indítani július elsejével.

Bank360: Felmerült, hogy egyes bankok nem tudnak időre elkészülni, ezért halasztják az indulást.

SP: A Magyar Nemzeti Bank jelenleg méri fel az összes bank állapotát. Továbbra is július elseje az indulás határideje, aminek feltétele a fogadás. Ha az megvalósul, hogy minden bank - ha indítani nem is, mert annak a megvalósítása nehezebb, de -  fogadni tud ilyen tranzakciót, akkor el fogunk indulni július elsejével.

Bank360: Azok a bankok, amelyek időre elkészültek, nem kevés pénzt öltek a fejlesztésekbe, míg a lemaradók ezt megspórolták. Csúszás esetén senki sem kárpótolja majd azokat a bankokat, amelyek komolyan vették a feladatot. Okozhat ez feszültséget a szereplők között?

SP: Tartottuk a saját magunknak beütemezett menetrendet és készek vagyunk elindulni időben. Azért szeretnénk július elsejével elindulni, mert szeretnénk azokat a kapacitásokat, amelyeket erre a feladatra csoportosítottunk, másra fordítani. Rengeteg fejlesztési feladatunk van.

Ha minden bank tud fogadni, akkor onnan már nem zavar minket, hogy mások mikor tudnak elkezdeni indítani. Ha el tudunk indulni az azonnali fizetéssel, akkor rólunk már lekerül az a plusz teher, ami a teszteléssel és további fejlesztéssel járna. Egy működő rendszert tudunk élesíteni, éppen emiatt feszültség sincs bennünk.

Bank360: Még mindig nehéz megválaszolni, hogy mégis miért éri meg a bankoknak az azonnali fizetési rendszer fejlesztése. Évek óta hallani hazai és nemzetközi pénzintézetektől, szabályozóktól, hogy egyértelműen ebbe az irányba kell mennie a pénzhasználatnak, hatalmas technológiai előrelépés, ám még sincs egy jól meghatározott business case. Egy szükséges rossz az azonnali fizetési rendszer, jogszabályi kötelezettség, vagy van valamilyen forintra váltható terv?

SP: Hosszú távon ez egy olyan irány, ami előbb vagy utóbb, de bekövetkezett volna. Azt a lehetőséget, hogy azonnal tudok fizetni valamiért, szerintünk több csatornán kell biztosítani az ügyfeleknek. A rendszer várakozásaink szerint kifejezetten jótékony hatással lesz az elektronikus fizetési megoldások használatára, és a bevezetésnek köszönhetően csökkeni fog a készpénzhasználat. A business case úgy térül meg, hogy az ügyfelek ezt majd elvárják és oda mennek, ahol az azonnali fizetés van. Azzal viszont, hogy ez egy minimum elvárás, új ügyfeleket nem tud szerezni egyik bank sem. Ami segíthet, hogy erre innovatív, digitális pluszszolgáltatásokat  építhetünk az ügyfeleknek, és abból talán lesz egy pozitívabb megtérülés. Rövid távon viszont ez egy jogszabályi megfelelés, kötelezően meg kellett csinálni. Ezt letudtuk, innentől már csak működtetni kell a rendszert.

Bank360: Sok bank van Magyarországon?

SP: A bankok száma nem nagyon változott az elmúlt években, a lakossági ügyfélszám sem változott igazán. Egy olyan kialakult egészséges egyensúly van most a bankrendszerben, ami jelentős versenyhelyzetet generál. Érthető módon egy ilyen alacsony kamatkörnyezetben a jövedelmezőség javítása kihívás. Ha kevesebb bank lenne, konszolidálni lehetne a működési költséget és valószínű, hogy a bankok nyereségessége, jövedelmezősége javulna, de úgy látjuk, hogy a legnagyobb bankok stratégiai célnak tekintik a magyarországi jelenlétet. Nagyon nagy konszolidációra nem látok lehetőséget, kivéve a Budapest Bank tervezett eladását, ami egy kisebb konszolidációt elindít a piacon.

Bank360: Digitálisan megújult a CIB Bank számlanyitási és hitelfelvételi procedúrája. Hogyan teljesítenek az új folyamatok?

SP: A portálunkon teljesen online lehet már számlát nyitni fióki látogatás nélkül, de személyi kölcsönt is igényelhetnek az ügyfelek, amelyet nagyon rövid időn belül elbírálunk és folyósítunk. Ezek most a legfontosabb innovációink, amelyekkel az elsők között jöttünk ki Magyarországon. Nagyon pozitív tendenciát látunk az online hitelezés felfutásában: személyi kölcsönök tekintetében mi azzal számolunk, hogy az összes folyósításunk 70 százaléka 2021-re digitális csatornákon történik majd. Jelenleg 25 százalék az online penetráció.

Bank360: Átlagosan mennyi időt vesz igénybe az online számlanyitás vagy személyi hitel igénylés?

SP: Ideális esetben a számlanyitást és a hitelfelvételt meg lehetne csinálni akár 30 percen belül.

Bank360: Milyen újdonságokra számíthat idén a lakosság a CIB Banktól? Lesz előrelépés például a jelzáloghitel-igénylés digitalizálásában?

SP: A fiókban történő papírmentes számlanyitás a következő nagy falat, amit még ebben az évben meg szeretnénk valósítani. Fiókon kívül, a honlapunkon keresztül már nagyon gyorsan megy a számlanyitás, fiókon belül még nem úgy működik, mint az online felületen. A jelenlegi kihívás, hogy az online folyamatot a fiókba is behozzuk. A jelzáloghitelezés egyes elemei lesznek automatizáltak, például az ügyfélnek adunk lehetőséget dokumentumok feltöltésére. Rövid távon nem tervezzük a teljes digitalizálását a folyamatnak, de meglátjuk, hogy az ügyféligények alapján mennyi kapacitást érdemes fordítani erre a jövőben.