Nem kell félniük a biztosítóknak a nyugdíjkötvénytől, ettől csak a verseny lesz erősebb, ami az ügyfélnek lesz jó. Érkezik a fogyasztóbarát lakásbiztosítás, garancia a biztosításokra, de kiderült az is, mire számítanak a biztosítók az elkövetkezendő években.

Idén a Bank360 is jelen volt a Portfolio Biztosítás 2019 konferenciáján, hiszen igazán felpezsdült a piac azok után, hogy a kormány bejelentette: nyugdíjcélú államkötvényt kínál júniustól a lakosságnak, ami a szakemberek szerint komoly versenytársa lehet a nyugdíjbiztosításnak.

Persze nem csak ezért volt igazán érdekes mindaz, ami a konferencián elhangzott:

• átlépte az 1 000 milliárd forintot 2019-ban a díjbevétel,
• hamarosan indul a fogyasztóbarát lakásbiztosítás,
• jön a garanciarendszer a biztosítások piacára is,
• a kormány és a MNB egyre konkrétabb utalásokat tesz arra, hogy szívesebben látná, ha az állami egészségügy helyett a magánegészségügyet venné igénybe a lakosság.

Nézzük, mi hangzott el a legfontosabb pontokkal kapcsolatban.

1 000 milliárd forint feletti díjbevétel a biztosítások piacán

Jó pár sikertörténetről tud beszámolni tavalyról a biztosítási szektor – mondta el Pandurics Anett, a MABISZ elnöke. 2018-ban sikeres évet zárt a szektor és sikerült átlépni a lélektani 1 000 milliárd forintos díjbevételt (a végső számok még nem állnak rendelkezésre, 1042 milliárdra becsülte a biztosítóvezér), ami 8 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. Így egy hat éves sikersorozaton van túl a biztosítási szektor, amely során minden évben sikerült növekedni.

Az eseményen jelenlévő szakemberek többsége egyébként megosztott volt abban, hogy 2021-22 vagy 2025 után kezd el majd visszaesni a ismét a díjbevétel.

A 2019-es célokat tekintve Pandurics Anett elmondta:

• hatalmas kihívás az EU-s szabályozásnak való megfelelés, ami rengeteg energiát köt le. Tavaly sem volt egyszerű a helyzet ebből a szempontból, de idén is fontos feladat az új szabályok implementálása.
• Továbbra is bíznak a nyugdíjbiztosításokban és az egészségbiztosítás kitörésében,
• a pénzügyi tudatosság növelése szintén fontos feladat lesz idén, ebben az MNB és a kormány partnerei a biztosítók, részt vettek például a nemrég véget ért Pénz7 rendezvényen, ahol iskolások pénzügyi edukációját segítik.
• szintén fontos feladat a digitalizációs felkészülés, amely közös projekteket és a szabályozókkal történő egyeztetést is magában foglal.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy nem minden az 1 000 milliárdos díjbevétel. A rendezvényen résztvevők 70 százaléka szerint az emberek nem szeretik a biztosítókat és talán ez is lehet részben oka annak, amit a Magyar Nemzeti Bank szakembere, Dr. Szebelédi Ferenc mondott: bár jól hangzik, hogy megvan az 1 000 milliárd forint a díjakból, de a jegybank adatai azt mutatják, hogy a biztosítási lefedettség emelkedése megtorpant, sőt kicsit csökkent is, azaz nem sikerült az új, potenciális ügyfelek megszólítása egy olyan gazdasági időszakban, amikor a lakosságnak bőven van elköltendő pénze és mintegy 6 000 milliárd forint áll készpénzben a jegybanki adatok alapján.

A szakember viszont kiemelt egy nagyon fontos előrelépést: amióta a jegybank bevezette az életbiztosítási piacon az etikus életbiztosítási koncepciót, azóta szépen csökkentek a tkm-ek a kívánt szintre. A kezdeti 4,29 százalékos átlagról 3,46 százalékra.

Panelbeszélgetésen elhangzott: a biztosítók nem használták ki jól a kedvező gazdasági környezetet, az 1 000 milliárd forintos díjbevétel nem jelent nagy kiugrást. Akkor alig csináltak valamit a biztosítók? A moderátori kérdésre a MABISZ elnöke válaszolt, szerinte nagyon sok energiát köt le a szabályozói megfelelés, a rendszerben lévő kihívások (mint például az öngondoskodás, a pénzügyi tudatosság hiánya a lakosságnál) nem egyik napról a másikra fog megoldódni. Példaként említette az egészségbiztosítás piac kétszámjegyű növekedését annak ellenére, hogy aránylag alacsony az érdeklődés a termék iránt. Szerinte nem lehet összességében biztosítási piacról beszélni, van 25-30 szereplő, amelyek között nagy, közepes és kicsi résztvevők vannak, mindenhol más-más kihívással és erre adott válaszokkal.

Az Allianz Hungária, a CIG Pannónia és a Posta Biztosító nem számít a jövőben profitvesztésre és szerintük növekszik majd a kezelt vagyon. Ebben egyébként segít, hogy az állam fókuszáltan az öngondoskodás fontosságát kommunikálja, amelyre a biztosítók is építhetnek.

MFL után: jön a fogyasztóbarát lakásbiztosítás

A jegybank korábban megfogalmazott célja, hogy ne csak a lakáshitelek, de a lakásbiztosítások piacán is felkavarja az állóvizet és erősítse a versenyt egy új minősítéssel, amely a fogyasztóbarát lakáshitelekre hajaz. Dr. Szebelédi Ferenc szerint a lakosság számára könnyen összehasonlítható termékekre van szükség, egyszerű és gyors folyamatokkal. A jegybank szerint nagyon gyenge a verseny a lakásbiztosítások piacán, ezt az új termékminősítés hivatott orvosolni.

A biztosítási piac szereplői ugyanakkor felhívták az eseményen a figyelmet: a lakásbiztosítások piaca lassú, az ügyfelek pedig a lojálisak, nem úgy, mint például a kötelező biztosítások terén, ahol évente váltogatnak. Lakásbiztosításnál az ügyfél nem adja el néhány százforintos különbségért abbéli hitét, hogy egy esetleges kárrendezés esetén a hosszú éve partner biztosító megfelelően kompenzálja. A szakértők szerint meg kell becsülni, ami most van: penetráció szempontjából jó a piac, egészséges fedezettel, ezért kár lenne szükségtelen árversenybe üldözni a résztvevőket. Arra kell törekedni inkább, hogy az új plecsni a minőség, a megbízhatóság jele legyen.

Garancia a biztosítások piacán is

A kormány egyeztet továbbá a szektor szereplőivel egy – a bankszektorban már bevezetett – garanciarendszerrel kapcsolatban, amely minden biztosítási termékre kiterjedhet – mondta el a rendezvényen Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár.

Több okból is indokolt, hogy a befektetések piacán már ismert védelmet a biztosítások is megkapják: a kormányzat egyrészt korábban hangoztatta már, hogy tart egy hamarosan bekövetkező recessziótól, amely minden háztartást és céget érinthet, másrészt – ahogy az egy későbbi beszélgetésből kiderült – ugyan minimálisan, de megvan a csőd veszélye a biztosítóknál, amelyet a szabályozó még nem kezelt.

De hogyan nézhet ki ez a garancia? OBA-, BEVA-szintű védelemre számíthatunk az életbiztosítások és a nem-életbiztosítások piacán egyaránt, 30 millió forint lehet a biztosítás felső határa. A jegybank szerint a mostani stabil gazdasági helyzet, a kedvező piaci környezet ideális lehetőséget teremt arra, hogy ezt a lépét most tegyék meg a szereplők és a szabályozó.

A biztosítók ugyanakkor azt mondják: már így is rengeteg védőháló gondoskodik arról, hogy az ügyfelet ne érje kár, prudenciálisan, nagy átláthatóság mellett működnek a biztosítók, ami elég sokba kerül. Részletszabályozásra szükség van, a csőd kockázatát kezelni kell, de úgy, hogy az ne ártson a piacnak.

Nyugdíjkötvény: kicsinálja a nyugdíjbiztosítást?

Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár előadásában elmondta: a kormányzat érzi a biztosítók aggályait az új nyugdíjtermékkel kapcsolatban, azonban aggodalomra semmi ok, nem kívánnak „leszámolni” a nyugdíjpillérrel, mindössze a verseny lesz erősebb a hamarosan érkező nyugdíjkötvénnyel. Gion Gábor szerint a nyugdíjbiztosítások sikerét jól mutatja, hogy 2018-ban már 710 000 ember használta ki az így megszerezhető adókedvezményt, összesen 28 milliárd forintot. Összehasonlítva, 2017-hez képest 100 000 fővel többen igényelték vissza adójukat.

Összességében persze kiderül: van nagyobb baj is a közelgő nyugdíjkötvénynél, a magyarok öngondoskodási képessége, pénzügyi tudatossága még mindig bőven hagy kívánnivalót maga után. A Gemius kutatásából például kiderül: tudják az emberek, hogy mit kell tenniük, hogy megtakarítsanak, de nem lépik meg. Ennek több oka van: nem ismerik a konkrét folyamatot vagy nincs mit félretenniük.

Kozek András nyugdíjszakértő szerint pedig érdekes helyzet tapasztalható: akinek a leginkább kellene a nyugdíjjal foglalkozni gondolkozni, ők rendelkeznek a legkevesebb információval és jövedelemmel, ráadásul ott van 313 000 katás vállalkozó, akik szintén nem számíthatnak túl sok jóra nyugdíj tekintetében. Ugyanakkor nem egyértelmű a kép: sokan hisznek az ingatlan erejében, hogy annak hozamából majd ellesznek, ami viszont a pénzügyi vagyon többszöröse. Így nagyon nehéz megismerni, hogy kinek van szüksége leginkább egy megtakarításra, kire kell célozniuk a biztosítóknak.

Dr. Farkas András a NyugdíjGuru szakértője kiemelte: sajnos nagyon kevés szerepe van itthon a munkáltatónak a nyugdíjban, holott innen jöhet az egyik legnagyobb lökés a nyugdíjcélú megtakarítások irányába. Míg Németországban vagy Lengyelországban a munkáltató sokkal nagyobb részt vállalhat a dolgozója nyugdíjában, addig itthon a Gemius kutatásában megkérdezettek több mint 50 százaléka csak az államtól várja a megoldást még mindig (miközben a járulékokat meg nem akarjuk fizetni).

A probléma megoldása Czene Árpád (NN Biztosító) szerint a pénzügyi tudatosság növelése, ez az elsődleges cél. Amíg nem érzik az ügyfelek, hogy erre ténylegesen szükség van, addig nem fognak lépni. Ennek ellenére úgy néz ki, csökken mindazok aránya, akik megtakarítanak. Nőtt a készpénz, nőtt a betét aránya a lakosságnál annak ellenére, hogy ezek a termékek 0 százalékot fizetnek a jelenlegi kamatkörnyezetben, továbbá inkább az elhalasztott fogyasztásokat hajtják most végre.

A nyugdíjcélú államkötvénnyel kapcsolatban a szakértők megjegyezték, fontos kérdés, hogy ki lesz a célcsoport, kit akarnak majd megszólítani? Az új megtakarítók bevonása egy nagyon nehéz feladat. Arra kell rávenni embereket, hogy költsék el másra a pénzüket, mint amire tervezték. Ebben ismét nagy szerepe lehet a munkáltatónak, amely része a potenciális megtakarító közelebbi hálózatának és sokkal nagyobb befolyással bír döntéseire, mint a tömegmédia. Ha viszont csak annyit sikerül elérni, hogy a most magyar állampapírban tartott pénzeket átváltják a kamatprémiummal forgó nyugdíjkötvényre, akkor csak annyit sikerül elérni, hogy drágábban menedzseljük az államadósságot.  

Kérdés, hogy átlag 3 százalékos tkm-mel számolva hogyan lehet vonzó a nyugdíjbiztosítás az új állami eszközzel szemben? A biztosítók válasza erre az, hogy hosszú távon nem lesz mindig vonzó az állampapír: ne a magyar állam teljesítményétől függjön, hogy mekkora lesz a nyugdíj. Egy nyugdíjbiztosításban rosszabb időszakban könnyen van lehetőség a kötvények arányának csökkentésésre. Továbbá az unit-linked biztosítások mellé kiegészítő biztosítást is vásárol az ügyfél, amelyek segítséget jelentenek ilyen hosszú távon, például rokkantság vagy munkanélküliség esetén, amikor nem, hogy megtakarításra nem tud félretenni az ügyfél, de még további pénzforrásra is szüksége van a kiesett bevétel helyett.

Természetesen a biztosítók tudnak még fejleszteni a termékeken, jobbak, személyre szabottabbak lehetnek, miközben ott van egy nagyon fontos, edukációs szerepkör is, ami szintén a biztosítók malmára hajtja a vizet.

A magánegészségügy a jövő?

Fókuszban az egészségbiztosítás és az egészségpénztár. Relatív kicsi, de nagyon dinamikusan nő alacsony bázisról a magánegészségügy piaca Magyarországon – mondta el Újlaki Ákos a Boston Consultingtól – a növekedés éves szinten átlagosan majdnem 20 százalék. Igaz, a szakértő megjegyzi: a munkáltatói adókedvezmények év eleji megszüntetése miatt a növekedés lassulni fog. Ugyanakkor jól látszik, hogy Magyarországon a magánegészségügyi piacot a csoportos szerződések, azaz a dolgozói juttatásként adott szolgáltatások hajtják, amely egyértelműen az alkalmazotti lojalitás növelésének eszköze ma, míg a hazai lakosság nincs azon a szinten, hogy individuálisan vegyék ezt igénybe. 57,3 ezer szerződés volt 2017-ben, ezek között 90 százalék felett van a csoportos szerződések aránya.

A piaci szereplők nem tartanak jelentős visszaeséstől az egészségügyi költésekben és jó jelnek tartják, hogy a Magyar Nemzeti Bank konkrét javaslatokat tett legújabb versenyképességi csomagjában a magánegészségügyi piac fejlesztésére és népszerűsítésére. Az elterjedésben nagy szerepük van a biztosítóknak. Például fókuszálhatnak termékeikkel népegészségügyi problémákra (szív- és érrendszeri megbetegedések, rák), szűrőprogramok fontosságának kihangsúlyozására, minőségi szolgáltatórendszer (jó orvosok és minőségi klinikák) kiépítésére, vagy akár a betegutak (melyik lépés után mit kell tennie egy betegnek) támogatására, koordinálására.

A pénzügyi tudatosság kulcskérdés

Szinte minden  beszélgetésben, előadásban előjött és a résztvevők egyetértettek abban, hogy a piac további növekedéséhez elengedhetetlen a pénzügyi tudatosság fejlesztése.

A kormányzat egyrészt korábban hangoztatta már, hogy tart egy hamarosan bekövetkező recessziótól, amely minden háztartást érinthet, másrészt célja az öngondoskodás fontosságára való felhívás, harmadrészt egyre bonyolultabb termékek érkeznek a piacra, ezért elengedhetetlen azok megértése és a kockázatok kezelése. A pénzügyi tudatosság fejlesztése nem csak az állam, hanem a piaci szereplők a biztosítók feladata is, edukációra van szükség.