Bár Magyarország a bankkártyás csalások tekintetében az unió egyik legbiztonságosabb országa, nem árt résen lenni az idei karácsonyi szezonban sem, hiszen egyre kifinomultabb netes csalásokkal akarják ellopni a pénzünket. Szakértők gyűjtötték össze, hogy mire érdemes figyelni, ha kártyával vásárolunk a neten.

Javában tart a black friday és közeleg az ünnepi vásárlási szezon is. Az egyébként is dinamikusan növekvő online vásárlások száma a járványhelyzet miatt még gyorsabban nőhet: egyre többen rendezik le a karácsony nagybevásárlást is. 

Érdemes odafigyelni a biztonságra: az online kártyás csalások egyre kifinomultabbak, az óvatlan vásárlót pedig jelentős kár érheti, ha rossz helyen, rossz embereknek adja meg a kártyaadatait. Legyen szó akár betéti kártyáról, akár hitelkártyáról, a Bank360.hu szakértői összegyűjtötték a leggyakoribb netes visszaéléseket, amelyekkel a pénzünkre pályáznak a kiberbűnözők és adathalászok:

1. Soha vissza nem térő ajánlat, hihetetlenül alacsony ár: ha egy terméket, például egy új okostelefon modellt olyan olcsón hirdetnek, hogy nem hiszünk a szemünknek, akkor tartsuk is meg ezt az állapotot és ne higgyünk az “üzlet” megbízhatóságában sem. Az adathalászok abból indulnak ki, hogy 10 vásárlóból biztos lesz egy olyan, akinek felkelti az érdeklődését az ajánlat annyira, hogy eljusson a kártyaadatok megadásáig. Legyünk tehát résen és ne dőljünk be a túl jónak hangzó ajánlatoknak! Keressük más vásárlók értékelését és ellenőrizzük az üzletet a neten. 

2. Lemásolt weboldal: nagyon megtévesztő, éppen ezért kifejezetten oda kell figyelni az olyan weboldalakra, amelyek megpróbálják leutánozni azokat az oldalakat, amelyeken gyakran fizetünk. Tipikusan ilyenek a netbankok, a futárszolgálatok vagy mobilszolgáltatók oldalai. Kapcsoljon be a belső vészjelzőnk, ha egy ilyen oldalon magyartalan mondatokkal akarnak beléptetni minket és a megszokottól eltérő színekkel vagy logóval találkozunk. 

3. PIN-kód, jelszó kérése SMS-ben, emailben: nem lehet elégszer elmondani, hogy a szolgáltatók nem kérnek sem telefonon, sem üzenetekben olyan jelszavakat és PIN-kódokat, amelyeket csak mi ismerhetünk. Ezeket az adatokat szintén a hivatalos szolgáltatótól kapott üzenetekhez hasonló emailekkel, weboldalakkal próbálják az adathalászok megszerezni. Figyeljünk oda, hogy milyen feladótól érkezik az email és milyen végződése van a weboldal címének. Árulkodó, ha nem .hu-val találkozunk. 

4. Megbízhatatlan webshop-alkalmazások telepítése: bár csábító lehet Ázsiából néhány ezer forintért rendelni jobbnál jobbnak látszó kütyüket, sok mobilapplikációnál nem tudni, hogyan kezelik az adatainkat és mennyire vannak azok biztonságban. Ha tehetjük, vásároljunk megbízható, legalább unión belüli üzletektől, hiszen sokkal könnyebben érvényesíthetjük a vásárlói jogainkat. 

5. Csaló adománygyűjtés: az érzelmekre és a jószándékra hatnak karácsony tájékán azok a csaló üzenetek, amelyekben állítólagos rászorulóknak gyűjtenek pénzt bűnözők. Minden esetben, amikor adakozni készülünk, érdemes megvizsgálni a gyűjtésre felszólító szervezet hátterét és korábbi munkásságát. Igyekezzünk meggyőződni arról, hogy valóban eljut-e az adományozott összeg azokhoz, akiknél nagy a szükség, vagy csak pénzt csalnak ki tőlünk.

Tippek az okos vásárláshoz

• Online fizetésnél ellenőrizzük, hogy minden banki adatunk helyes-e az erős ügyfélhitelesítéshez.
• Ellenőrizzük a termék árát más üzletekben is, főleg, ha áruhitellel vásárolunk. Ha van lehetőségünk, inkább használjunk hitelkártyát és még a kamatmentes időszakban törlesszünk vissza vagy egy áruhitelnél kedvezőbb kamatozású személyi kölcsönt. Itt hasonlíthatjuk össze az idén novemberben és decemberben elérhető ajánlatokat.
• Ne adjuk ki idegeneknek a kártyánk adatait és csak megbízható fizetési felületeken gépeljük be azokat.
• Mindig a legfrissebb verziót használjuk a mobilbanki alkalmazásoknál.
• Lehetőleg használjunk vírusirtót és tűzfalat.

Magyarország dobogós a biztonság terén

Hiába egyre kifinomultabbak a csalások, Magyarország dobogós a biztonság tekintetében az Európai Unióban. A Bankszövetség adatai szerint a 2019-ben lebonyolított nagyjából 146 millió internetes vásárlás esetén 1 millió tranzakcióra 33 darab csalás jutott, a visszaélések értékét tekintve pedig 0,017 százalék a csalási kitettség.